Noémi

Noémi kisasszony igazi nagy csaj  hisztizik,ha nem azt a ruhát adom rá amit ő szeretne,ő választja ki milyen cipőt vesz fel stb stb.

A szája be nem áll csak dumál és dumál meg énekel ezt nagyon hangosan és főleg akkor,amikor a tesója alszik és hiába kérjük picit halkabban ő ezt nem érti.
Szóval a helyzet semmit nem változott továbbra is elég nehezen kezelhető a lányunk néha el is keseredek,de aztán amikor naponta sokszor elmondja,hogy szeret és átölel elfelejtem minden mérgemet és bánatomat.

Oviba még mindig szeret járni bár ma nem ment,mert pénteken az egyik csoportba csak két gyerek ment,mert fosós-hányós virus van és ma nem mertem engedni nehogy elkapja és hazahozza,mert az nekünk most nagyon nagyon nem lenne jó.

Testvérével nagyon aranyos,ha sír mindig próbálja nyugtatgatni énekel neki,rázza a csörgőt,simizi és közben szövegel,hogy "jajj ne siljál bogalam itt vagyok jaj semmi baj nyugodjál meg itt van Anya is":))

Nem tudom,hogy minden 3és fél éves gyerek ennyire rendetlen-e,mint Noémi,de ő egyelőre még nagyon az nem hajlandó elpakolni maga után,a koszos kezét beletörli a ruhájába ,ledobálja a ruháit az egész lakásban a könyvei meg a játékai vannak,de ha elrakni kell abban nem partner csak nagyon ritkán.

A könyvek a nagy kedvencei tényleg lassan nem férnek el,de mindig veszünk meg kap újakat,mert nagyon szereti naponta lapozza a kedvenceit Bogyóékat,Julcsit,Állatos könyveket,Trixi könyveket most pl a trixi könyvekből mindig a Lili és Berci karácsonyát kell olvasni meg a Karácsonyi énekest készül már most a karácsonyra:)

Ha valami nem sikerül nagyon türelmetlen kiakad hisztizik földhöz dobja a ceruzát,ollót,ha vágna valamit és nem sikerül.Nem panaszkodni szeretnék,csak leírom ezt a korszakot is,mert ez is hozzátartozik a napjainkhoz SŐT és majd biztos jót röhög,ha majd elolvassa milyen rosszcsont volt:))

Dominik 6hetes

Számomra hihetetlen,hogy már 6hetes a fiacskám hiszen most volt,hogy bementünk szülni,most volt,hogy olyan picike alig 3kg és tessék már 4780gramm:)és olyan aranyosan mosolyog ,hogy meg lehet zabálni:)

Minden egyes alkalommal,amikor rám mosolyog elérzékenyülök ,hogy még csak most született és már mosolyog.

Kicsit rossz,hogy ha megyünk ki be kell öltöztetni amig öltöztetem ő végig üvölt rólam meg folyik a víz sokkal jobb tavasszal meg nyáron sétálni,de hát nem kívánság műsor majd belejövünk!

Pénteken vendégünk volt egy otthoni régi barátnőm látogatott meg 4és fél hónapos kislányával Nórikával .Mondanom sem kell,hogy mindkét gyerek egyszerre sírt és egyszerre aludtak el,mialatt én gyorsan megfőztem és amikor leültünk enni,akkor ébredt mindkét gyerek:)

6hetes mosoly

Repül az idő

Bizony bizony már 5hetesek vagyunk ,csak nem nagyon volt időm írni.Most kicsit mesélek az elmúlt hetekről.

Az első két héten Dominik szinte csak evett és aludt sokszor 3-4órákat tényleg csak enni kelt fel.

Harmadik héten kezdődött a tej mizéria ugyanúgy,mint anno Noémivel,hogy két hétig sok tejcsi volt utána kezd apadni.Én hiába tettem meg mindent,bőségesen ittam,ettem,pihentem a tejem a felére csökkent.Hiába fogadtam meg,hogy második gyerekkel nem fogok kiakadni ezen mégis kikészültem,mert nehezen fogadom el,hogy két hétig ömlik a tej utána meg lecsökken.
Azért szoptattam kitartóan és jól vissza is jött igaz mindig két mellből,de legtöbbször jól lakott a kis Mackó.Amikor először kellett tápszert adni,megint bőgtem,mint anno Noémivel főleg,hogy Dominik nem is nagyon akarta elfogadni a cumit másik cumisüveget keleltt vennünk és abból elfogadta,de olyan arcot vágott szegénykém az első kortynál:(
Szép lassan lenyugodtam és elfogadtam,hogy én ilyen vagyok ,de ameddig csak tudok szoptatok ha pótolni kell,akkor kell ettől nem lesz baja Noéminek se volt.Kaptam a szomszéd Anyukától More Milket kezdtem szedni és elég hatásosnak tűnt,mert megint lett tejcsi,de nem annyi,mint az elején,de azért jól lakott a fiacskám tőle.
Cumit nem nagyon szereti próbálgattam neki hátha megnyugodna tőle,de legtöbbször öklendezik tőle és kiköpi.
Első héten hízott 280grammot szóval tudtam nem éhezik :)

Amikor kevés lett a tej Dominik is kezdett nyűgösebb lenni többször sírt,pocakja is fájt néha .Éjjel kétszer kelt szerencsére szerintem ez is segített visszahozni  a tejemet.

Most 5hetesen ott tartunk,hogy vannak napok,hogy egyáltalán nem kell pótolni,de vannak napok,amikor kell legtöbbször este,mert akkorra szinte semmi nincs és így este tápit kap és így éjjel tud szopizni,mert amikor éjjel nem volt elég tejcsi nagyon nyugtalan volt,tekergett,sírt szopizás közben,de most így jó.

Napirend még nincs,de a 3órákat legtöbbször betartja és van,hogy nem alszik két etetés között .Éjjel most már nem 3óránként kel mint eddig hanem 5óránként.

Elaludni szinte csak a cicin hajlandó a fiatalúr és ,ha ez nem jön össze akkor nagyon sír.Ölben szeret a legjobban lenni,ha felvesszük rögtön megnyugszik kis rafkós:),de nem bánom neki még nagyon szüksége van a közelségre,Anyára és nem is áll szándékomban sírni hagyni.
Noémit anno néha hagytam,ha éppen akkor evett,pelusa tiszta volt,de mégsem tudott elaludni sehogy sem nagyon picit hagytam nyüszögni és el is aludt,de Dominik addig sír,hogy már nem vesz levegőt szóval más a két gyerek:)
Olyankor akad ki nagyon,ha én éppen elrohanok tusolni miután ő reggelizett én naiv azt hiszem,hogy ellesz addig,de ő rázendít és mire kijövök 5perc múlva ő már nagyon üvölt nem vesz levegőt sem.
Na sebaj az a jó,hogy Anyától mindig megnyugszik.Szépen hízik már meghaladta a 4kg-ot jócskán,de mostanában mindig elfelejtem meztelenül lemérni,mert fürcsi előtt és után is sír és mindig kimegy a fejemből,hogy lemérjem,de olyan kis formás lett:)


Olyan sokat változott a kis arca a sárgaság is szépen elmúlt még,ha elég lassan is szóval alakulunk:)
4hetes kora óta folyamatosan visszamosolyog rám,ránk annyira édes.Mostanában ahogy az ölembe veszem és elkezdek beszélni hozzá rögtön mosolyogni kezd hosszú percekig olyan kis huncutul mosolyog el se hiszem,hogy most bújt ki a pocakomból és már mosolyog rám:)



Noémi beteg volt két hétig itthon volt hát nem mondom,hogy könnyű vele sőt nagyon nehéz.Már reggel nyafog,hisztizik nem akar reggelizni semmit nem akar csak mesét akar nézni,ha valamit nem kap meg iszonyat hisztit kivág őrjöng.Ha kérem picit legyen csendben amig elalszik Dominik ő direkt elkezd hagoskodni,ugrálni,énekelni vagy visitozni.Rengeteget van büntibe sajnos,de ez sem segít.
Mi mindent megteszünk,hogy neki jó legyen,de valamiért most ilyen korszaka van és már nem is fogom a tesó kérdésre a dolgot egyszerűen ilyen korszakát éli most.
Múlt héten itthon volt végig Levi  szabin nagyon jó volt,de őt is kikészítette Noémi szinte minden órában veszekedni kellett vele valamiért.Nincs semmihez türelme,nem engedi ,hogy fújjunk az orrába nem érti,hogy ne puszilgassa Dominikot,mert beteg direkt is odamegy ráköhög szóval nagyon nehéz lefáraszt mindkettőnket,de imádjuk és mindent megteszünk,hogy jobban átvészelje ezt a megváltozott körülményt és,hogy végre elmúljon ez a dackorszak nála. Szerintem nagyon unatkozik már itthon nem vagyok neki elég,ami érthető is főleg,ha éppen akkor eszik  a tesója,amikor ő játszani akar,

Egyik nap játszottam vele kb 2és fél órát olvastunk rengeteget,társasoztunk,babáztunk de mégis,amikor felkelt Dominik és mennem kellett sírni kezdett és haragudott rám,hogy miért nem játszok még vele.Sajnáltam szegénykét:(
Minden este megpróbálok én olvasni neki úgy látom ez megnyugtatja és nagyon örül neki.
Érdekes Dominikkal nagyon aranyos,ha sír vigasztalja,szórakoztatja,beszél hozzá mondja"jajj ne sírjál bogalam semmi baj itt vagyok"olyan cuki olyankor:)

Sokszor odajön hozzám mondja nagyon szeretlek Anya nagyon édes tud lenni,de néha meg mintha kisördög bújt volna bele úgy viselkedik.

Ma már ment oviba nagyon várta,de nem tudom milyen kedvvel jön haza,mert megtudtam,hogy a héten egyik barátnője se megy,mert betegek.Remélem most pár hétig nem lesz beteg,mert nagyon jó neki az ovi kicsit levezeti az energiáit,mert abból nagyon sok van és mivel itt a rossz idő nem tud annyit kint lenni az is nagyon hiányzik neki,hogy egész nap,csak kint legyünk,mint nyáron.

Hát így telnek a napjaink nem mindig könnyű,de boldogok vagyunk és ez a legfontosabb:)

4naposka

1heteske

Ritka pillanat cumizik

Imádni valóak

2hetes

Első séta okt.15

3hetes

Felirat hozzáadása

1hónapos

Testvérek

:)

5hetes Kismaci

Anya ölében legjobb a szundi

Kórházi napok

Írok picit a kórházban töltött napokról is,csak,hogy időrendben legyen minden:)

Már első nap illetve éjjel velem aludt a fiam ,aki egyáltalán nem sírt néha szopizott jó kis előtejet és aludt is tovább.

Délután bejött végre kicsi lányom is aki olyan fura volt nézett,hogy miért fekszek,mondta2Anya keljél fel jó?"tetszett neki a tesója meg örült az ajándéknak is,de nagyon új volt neki minden ami értehtő és nagyon megviselte,hogy nem vagyok itthon soha nem kellett elválnunk és engem is nagyon megviselt ez.Picit sírt is ,amikor mentek haza és én nem mentem:((

Második nap már fájt a mellbimbóm és sebes lett a történelem ismételte önmagát.Estére már vérzett is elég rossz látvány volt a vérző cici,meg a fiam száján a vér,de hozott Levi bimbóvédőt aztán picit jobb lett nem sokkal,de picit segített.

Gátsebem nem volt,de mégis eléggé fájt ott lent ,de ami nagyon fájt az az összehúzó fájások amik nagyon nagyon erősek voltak néha már komolyan sírtam,hogy nem elég,hogy hetek óta a josló fájások is erősek voltak,a szülés is brutál volt még ez is.Kerek egy hétig éreztem ezeket a fájásokat aztán szerencsére jobb lett,de a kórházban nagyon durva volt.
Harmadik napon már volt tejcsi annyira örültem hiába fájt a szoptatás,de nagzon boldog voltam,hogy van tejcsi.
Dominik szinte nem is sírt,csak evett és aludt,ha ébren volt nézelődött én meg csak gyönyörködtem benne:))
Hihetetlen csodaként éltem meg,hogy született egy kisfiam aki szerelem volt első látásra:))) szóval kár volt azon aggódnom,hogy milyen lesz az érzés,hogy két gyerekem van és jajj fogom-e tudni ugyanúgy szeretni,mint Noémit.

Gyorsan és nyugisan eltelt a hétvége és hétfőn már jöhettünk is haza.

Szüléstörténet

26-án erős jósló fájásaim voltak szinte egész nap ,de főleg egész éjjel 5percenként jöttek,de valamiért éreztem,hogy még nem kell bemenni a kórházba így hát egész éjjel szenvedtem.Hajnalra jobb lett el is aludtam.

Reggel a szokásos időben keltem kimentem a wc-re és láttam vérzek és elment a nyákdugó ekkor azt mondtam,hogy NA VÉGRE!mert már jó ideje voltak jóslók ,de ezt vártam,hogy legyen valami más jele is annak,hogy itt az idő.
Mondtam Levinek,hogy mi van,de még ne menjünk,mert fájás egyelőre egy szál sincs ők elmentek Noémivel oviba és Levi is bement dolgozni megbeszéltük,hogy szólok,ha bármi van.

Én itthon tettem-vettem Melivel beszélgettem,neteztem,hajat mostam,pakolásztam,kertbe ücsörögtem,de fájások totálisan elmúltak.

Le is feküdtem hátha tudok aludni és aludtam is egy jót.

Kb este 7-kor kezdtek megint jönni az összehúzódások,de nem voltak akkor rendszeresek és olyan erősek tehát csináltuk az esti dolgokat Noémi lefeküdt és én is,de 9-kor már eléggé fájt.
Levi nem is mert lefeküdni kérdezgette,hogy hívja-e Anyósomat,de mindig mondtam,hogy még ne.Feküdtem Noémi mellett és tv-ztem és közben számoltam az összehúzódásokat.

Fél 1körül átment Levi Anyósomért én még akkor se akartam,de azért éreztem,hogy egyre jobban fáj lehet tényleg jobb,ha bemegyünk,de valamiért attól féltem,hogy megint közlik velem,hogy nincs itt semmi tágulás és akkor nagyon elkenődtem volna inkább vártam,hogy egyre erősödjenek.

1-kor aztán elindultunk én sírtam egy nagyot,hogy itt kell hagynom Noémit és reggel majd nem velünk ébred és mit fog szólni teljesen kivoltam.

Kórházban csend fogadott szülésznő rám rakta a ctg-t ami fájásokat nem mutatott nem hittem el és nem értettem miért.Jött egy doki aki nagyon bunkó volt megkérdezte maga minek jött ide??mondtam neki,hogy mit érzek,meg,hogy reggel elment a nyákdugó mire közölte,hogy fájása nincs ,nyákdugó nem jelent semmit.Mondtam,hogy én csak szeretném,ha megvizsgálna és ha nincs nagy változás hazamegyünk.
Megvizsgál mondja,hogy 3centi!Én ennek örültem,mert Noémivel 11óra vajudás után jutottunk el idáig,de doki mondta nem megy sehova ,de ne bízza el magát ettől még napok is lehetnek én csak néztem rá ,hogy mi van?mindegy nagyon érzéketlen orvos volt.
Dokim sajnos szabin volt és a helyettesítőjét nem akarták még behívni igaz én sem,de a saját dokim az tuti jött volna.
Átöltöztem lefeküdtünk én megint sírtam,hogy pont ezt nem akartam,hogy itt várjunk inkább vajudtam volna otthon,de hát már nem volt más választás.
Szülésznő adott Levinek egy matracot,hogy aludjon és mondta,hogy aludjak én is .Ekkor már megint5percenként jöttek,de ő mondta nem baj pihenjek.Elég rossz érzés volt,hogy nem vettek komolyan.Levi el is aludt nagyon fáradt volt én csendben szenvedtem,de úgy fél óra múlva már nagyon fájt egyre erősödtek.Mondtam a szülésznőnek ezt,de mondta,hogy sétáljak majd megvizsgál.
Elég későre vizsgált meg ekkor már4centi voltam és kérdeztem,hogy kaphatok-e Edát,mert már nagyon fáj.Mondta,hogy kaphatok persze,de még ha lehet picit bírjam,mert a dokim sincs itt na meg mit tudom én,hogy miért .Noémivel anno mondták,hogy 4centinél simán adják az Edát sőt akkor 12órát vajudtam amig odáig eljutottunk és utána sokkal jobb lett és elhatároztam,hogy most is kérni fogom amikor már nem bírom.
Ekkor már olyan összehúzódások jöttek,amilyent Noémivel nem is éreztem pedig akkor is elég durva volt.

A dokit nem hívták be én kérdezgettem,hogy ügyeletes be tudja-e adni:mondták igen,de mégse tett semmit a szülésznő szerintem azt hitte még elején vagyunk,mert azt mondta kb délre lesz baba ekkor volt fél4 -4óra kb.

Fél 5-kor már könyörögtem hívják be a dokit fel is hívták én innentől az ajtót néztem,de a doki nem akart jönni az idő telt én meg már fetrengtem,sírtam is iszonyat erősen és gyrsan jöttek a fájások.
Szülésznő mondja,hogy megvizsgál lássuk mi a helyzet annyira láttam,hogy nem hiszi,hogy jól haladunk.Megvizsgál mondja húúha már6centi lehet felkeltem az ügyeletes dokit,hogy adja be az edát.
Elég mérges voltam,mert mondta,hogy addig is beköt egy infúziót az amig lefolyik szerinte ideér a dokim is.Nagyon elkeseredtem,hogy még ennyit kell várnom nem is értettem,hogy előbb miért nem kötött be infúziót.Kézfejembe próbálta beszúrni a tűt,de megakadt spriccelt  avér iszonyat fájt próbálta máshogy szerencsére akkor sikerült.Gondolkodtam is közben,hogy tündér ez a szülésznő,de a Lilla anno a vénámba a karomba kötötte be az nem fájt,amikor vizsgált az se fájt így,mint ezzel a szülésznővel.

Dokim nem jött tehát felébresztette az ügyeletest egy másikat szerencsére nem azt a taplót szerencsére gyorsan sikerült elkapni a pontot,de az eda az elég későn hatott sőt még így is éreztem a fájásokat,csak nem olyan erősen,mint előtte.
Érdekes Noémivel amikor beadták elvágták a fájsáokat,de most nem.
Ekkor már 6 óra volt és 8centire voltam kitágulva.

Picit fellégeztem,de továbbra is éreztem azt az erős nyomó feszitő érzést mintha nem is edát kaptam volna,hanem valami mást.

1óra múlva mondom,hogy nagyon feszít megvizsgál a szülésznő mondja,hogy itt a feje lassan kezhet nyomni Réka.Nem hittem el doki egy szál se én meg kezdjek nyomni.Mondta,hogy ha érzem az érzést fogjam meg a lábam és nyomjak erőm nem volt na meg a lábaimban hatott az eda alig tudtam ezt megtenni,hogy úgy nyomjak,hogy fogom a lábam.
Lassan nyomtam egyszer elkezdték szét szedni az ágyat feltették a lábaimat végre és akkor már nyomhattam,amikor csak éreztem,hogy kell.Egy levegővel hármat nyomtam mindig mondta a szülésznő,hogy nagyon jó nagyon ügyes mindjárt kint  afeje jajj annyira akartam,hogy jól nyomjak,hogy minél előbb kint legyen .A kitolásnál MINDENT éreztem mintha nem is kaptam volna Edát...
Amikor kint volt a feje megérkezett a doki is..no comment .Odaállt és mondta,hogy nagyon jó csillagos ötös stb még nyomjak még még én már azt éreztem,hogy meghalok nem bírom tovább,de azért jó volt,hogy mondták jól nyomok és mindjárt kint van.Közben mondták,hogy nem kell vágni gátvédelemmel szülünk el se hittem één gátvédelemmel???mondjuk mindegy volt,csak már legyen vége és aztán egy utolsó nagy nyomásra kibújt kicsi fiam ,aki még kint se volt teljesen,de már sírt:)))

Rám rakták sírtunk Levivel Istenem ezt az érzést a kis meleg véres testét aztán ahogy abbahagyta a sírást pislogott ez tényleg megint eufórikus érzés volt!!
Mondták,hogz minden rendben van picit elvitték ment Levi is addig engem picit varrt a a doki,mert sérülések azért lettek a méhlepény is kijött amit megnéztünk Levi is meg akarta nézni olyan kiváncsi volt,hogy milyen lehet.
Komolyan nagyon nagyon büszke vagyok Levire,mert ezt nem sok férfi bírta volna ki,hogy végig a kezét szorítottam fájásoknál azt éreztem,ha ő nincs ott én nem bírom ki.Ezt végignézni,ahogy szenvedek,meg utána még a méhlepényre is kiváncsi volt nem hittem el néha kérdezgettem,hogy jól van-e,mert sóhajtozott,de mondta,hogy a koncentrálástól volt az.

Nagyon köszönöm drága férjecském,hogy végig mellettem voltál maximálisan,mert nélküled nem sikerült volna és pláne nem ilyen jól!!
Pici fiamat behozta sétálgatott vele majd rátette a mellemre,aki szépen bekapta a cicimet és már szívta is,ahogy annak idején a nővére!

Szülőszobán maradhattunk jó sokat kb 4órát,mert nem volt üres szoba és addig ott lehettem jó is volt,mert aztán már a lábamon sétáltam ki a szülőszobáról.

Nem mondom,hogy a legszebb szülés volt,de minden komplikáció nélkül végigcsináltuk és talán majd elfelejtem a fájdalmat is:)
Legfontosabb,hogy ép egészséges és gyönyörű fiúnk született a gyönyörű lányunk mellé és nagyon nagyon boldogok vagyunk!

csak az utolsó pocakfotó miatt készült

MEGSZÜLETETT!!!

Nagy boldogságunkra 09.28-án reggel 7óra 30 perckor megszületett pici fiúnk PÁLL DOMINIK LEVENTE!

3040grammal és 55centivel .

Nagyon boldogok vagyunk!

Elindult valami

Már napok óta vannak josló fájásaim hol erősek hol gyengébbek,de mindig5percenként jönnek.
Tegnap délután már nagyon rosszul éreztem magam megint összehúzódásaim voltak estére már fájt nagyon,de mivel a nyákdugó nem ment el éreztem,hogy hiába fáj ennyire nem kell mennünk.Lefeküdtünk én előtte még elrendeztem itthon mindent.Nem bírtam aludni nagyon fájt,de aztáj hajnal fele mégis sikerült szóval ezek is jósló fájások voltak.

Reggel felkeltem szokásos időben és láttam,hogy vérzek kimentem wc-re és a nyákdugó ki is jött.Örültem,hogy na végre legalább elindult vaalmi nem hiába szenvedtem.Hajat mostam Noémit készitettem oviba Levi vitte aminek Noémi nem örült elég nyafi volt,de végül nem volt semmi baj.
Mondtam Levinek,hogy menjen nyugodtan dolgozni,mert nincsenek fájások.Beszéltem azóta a kórházban egy dokival mondta ő is,hogy akkor menjünk,ha a fájások erősek és rendszeresek és sűrűn jönnek.Azóta már aludtam is egyet néha fáj,de még nem olyan vészes.Elhoztam Noémit az oviból úgy örült nekem rohant szembe velem:)

Nagyon rossz ez a várakozás,hogy vajon mikor kell majd menni,de most már szerintem nincs sok!

Izgulok nagyon és kicsit félek is!