Sokáig nem írtam le ide és nem is tudta szinte senki a szüleimen és nagyon közeli barátokon kivül,mert tavaly októberben is megfogant egy baba aki sajnos nem akart maradni és novemberben elment.Eléggé megviselt sokat törtem a fejem miért történt ez így nem tudtam felfogni,hogy egy egészséges terhesség és szülés után ez előfordulhat,de mégis valahogy akkor már előre néztem éreztem,hogy ez valamiért így kellett történjen és hittem hogy egészséges vagyok és az orvos is megerősített abban,hogy minden rendben van velem és azt is elmondta,hogy nem kell sokat várni az újabb baba projekttel így mi nem is vártunk sokat amint lehetett próbálkoztunk és elsőre összejött:)
Nagyon nehéz volt az eleje a 13-ik hétig nagyon rosszul voltam nem hánytam,de mindentől hányingeren volt egész áldott nap éjjel is nehezen bírtam.Ott volt még az aggódás szinte élvezni se tudtam a terhességet a 13-ik hétig amikor is elmúltak az iszonyú rosszullétek és az ultrahangon is minden rendben volt.Addig csak aggódtam folyamatosan,de gondolom ezzel mindenki így van,akinek már volt vetélése.Ráadásul két héttel kisebb is a koránál illetve nem kisebb csak később fogant amit én tudtam,de hiába ha egyszer így számolják a terhességet hát két héttel kisebb a számolt koránál.A 10-ik héten volt is nagy ijedtség az ultrahangon a kórházban,amikor a hasi uh-n nem láttak semmit és hiába derült ott ki,hogy nincs semmi baj,csak később fogant azért kisebb én nagyon aggódtam a következő uh.ig,ami tökéletes volt!:)
A 18-ik hetit is nagyon vártam persze aggódtam sokat,hogy minden rendben lesz,későre is kaptam időpontot ultrahangra így csak a 20-ik héten a hazautazás napján tudtam menni,ahová Levi nem kísérhetett el sajnos.Itt végig izgultam,de mondta a szonográfus,hogy minden a legnagyobb rendben és növesztgessem csak így tovább az ÚRIEMBERT:)))na itt kapkodtam a levegőt fiam lesz nekem fiam???
Bevallom nagyon szokatlan volt és még most is az a tény,hogy fiunk lesz!Persze nagyon örülünk és tényleg a legfontosabb,hogy egészséges legyen,de valamiért mi ilyen lányos szülők vagyunk :)nekem lány testvérem van mindig azt éreztem,hogy én fiú gyerekkel nem fogok tudni mit kezdeni,de most itt van a kihívás bele kell majd tanulni.
Persze hazdnék,ha azt mondanám,hogy nem kattog az agyam azon,hogy két szobás a lakásunk egyszerűbb lenne két egynemű gyermek ők egy szobában is jobban elvannak később is,na meg az a rengeteg gyönyörű ruha ami a Noémié volt azt nem tudom ráadni pedig mindent szépen elraktam.
Mindenki azt mondja,hogy így szép egy lány egy fiú és biztosan így is van ,csak még nekem szokatlan,hogy vonatozni,autózni fogok,fiús ruhákat kell majd vennem.
Anno a ballagásomon azt írtam a 10év múlva felbontandó levélbe,hogy szeretném,ha lenne egy fiam meg egy lányom:))hát kérem szépen kell ennél több?megkaptam!
Noémi igazi lány imád öltözködni,naponta ezerszer turkál a sminkjeim között,szereti az ékszereket,csatokat,tipikus lány tényleg most meg lesz egy fiam:)hihetetlen!!
Noémi vegyesen fogadta a tesó hírt örült neki,de amikor megtudta,hogy fiú mondta,hogy ne legyen fiú kivel babázik majd meg ilyenek,de most hogy egyre nagyobb a hasam rengetegszer megsimizi,puszit ad rá köszönget be neki"SZIA TESÓ!majd megtanítalak járni meg beszélni jó"olyan édi:)nekem is mindig elmondja,hogy majd oda adja a játékait megtanítja mindenre remélem így is lesz!:)
Ma is a templomban elmondta valakinek,hogy neki lesz tesója és fiú:)
Egy biztos mi boldogok vagyunk,hogy lesz két szép csodálatos gyerekünk és legfontosabb,hogy mindannyian egészségesek legyünk!
 |
| 20-ik hét és első hivatalos pocakfotó |
E kép óta eltelt négy hét már sokkal sokkal nagyobb a hasam majd ha hazamentünk töltök fel:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése