Noémi nagyon örült a szobájának,ágyának játékainak:)
Julius 7-n beszéltem Anyuval és mondta,hogy Nagyi már nem beszél nem nyitja ki a szemét sem.
Lefeküdtem este,de nem tudtam aludni hajnal 4ig egyfolytában Nagyimra gondoltam,imádkoztam,hogy ,ha a Jóisten úgy akarja,hogy így neki jobb,akkor vigye el,hogy már ne szenvedjen,mert ez neki már nem élet.Sokat sírtam és sokat imádkoztam és éreztem,hogy reggel sms-t kapok...reggel az első dolgom az volt,hogy néztem a telefonom és bizony sajnos ott volt az sms Anyutól,hogy Nagyikám ma hajnalban örökre itthagyott minket:(
Úgy látszik nekem kellett elengedni Őt..
Annak örültem,hogy amióta itt élek kétszer is kihoztuk hozzánk gyönyörü élményei lettek boldog volt,hogy megláthatta,hogy és hol élünk és örültem,hogy kicsit kényeztethettem.Nagyon örült,hogy sok sok év után újra eljöhetett Pestre minden percben elsírta magát,ha valami szépet látott nagyon aranyos volt!
Aznap már gyorsan összepakoltunk és indultunk is haza,hogy másnap reggelre már otthon legyünk.
Szörnyü volt minden a temetés az előtte való napok ,de ez az élet rendje..azt mondják megpróbáltam megnyugodni,bár nem ment rengeteget sírtam,de mellettem volt Levi és drága gyerekkori bartánőm Emese akivel együtt játszodtunk mindig Nagyinál és Szilárd is mellettem volt meg mindenki aki fontos volt nekem.
Egyetlen boldogságom Noémi volt Tőle kaptam erőt és néha mosolyogni is tudtam!
 |
| Amikor májusban hazamentünk |
 |
| Noémi keresztelőjén |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése