Előtte még elmentünk doktornénihez aki nagyon meglepődött,hogy már 16!!foga van 13hónaposan Noéminek és,hogy mennyit dumál,meg,hogy milyen hosszú(78centi)
Azt mondta,hogy nem kell még járnia lényeg,hogy már lépeget minden mellett.
Lázasan készültünk,csomagoltunk,listákat írtam aggódtam is,mert Levi csak később jött utánunk mi Anyósomékkal mentünk vonattal hálófülkében.
Az út viszonylag jól telt bár Noémi istennek se akart elaludni nem értette,hogy mit keres ő egy mozgó ízén miért vannak ott a Nagyszülei miért fekszem én mellette ,de aztán végül csak aludt picit majd felébredt és utána félórával az érkezés előtt aludt el fel kellett ébreszteni szegénykét amit megint nem értett.Rossz esős hideg idő fogadott minket meg a Nagyiék akik már nagyon nagyon vártak:)Sajnos Húgom nem volt otthon,mert előtte 2héttel elutazott Görögországba dolgozni és elég szomorúak is voltunk emiatt,mert útoljára 2009szeptember elején láttuk egymást:(
Hamar belerázódtunk a jóba a sok kényeztetésbe Noémi nem akart napközben aludni fel volt pörögve jöttünk-mentünk dédikhez,keresztszülőkhöz mindenki rá volt kiváncsi.Elején meg volt szeppenve,de ez érthető,mert itt sajnos nem találkozunk ilyen sok emberrel ,de aztán ebbe is beleszokott és már nem sírt,ha megint új idegent látott:)
Vártuk már Pünkösdöt is amikor több százezer ember zarándokol Csíksomlyóra a Szűzanyához és nagyon boldog voltam,hogy idén végre én is ott lehetek.Előtte nap elsétáltunk a tapstérre(placcra)ahol mindenféle rendezvények voltak előadások,kürtöskalács,székely nép együttesek,Duna Tv stb.
Apropó Duna tv!ahogy ott sétikáltunk elkapott az egyik Dunás,hogy nem-e szeretnénk üzenni valamit a kívánságkosárban??egyből ki is használtuk,mert Levinek szülinapja volt 30-ik és így élőben üzentünk neki,amit látott is nagyon örült neki:)))Noémi puszit is küldött neki a kamerába édike volt nagyon.
Sajnáltuk,hogy nem lehettünk itt a 30-ik szülinapján,de szerveztünk azért neki egy kis meglepit.Megkértem szomszédasszonyt,hogy vegyen aznap egy tortát kopogjon be és tegye le a lábtörlőre ,meg előtte vettem egy képeslapot amiben felköszöntöttem rárajzoltam Noémi kézlenyomatát úgyhogy nagy volt az öröm:)
Noémi valamiért nem akart enni otthon az első hetekben már nagyon ideges voltam,mert mindent megpróbáltunk Anyukám főzött finomabbnál finomabbakat,de ő csak a virslit ette.
Május végén végre megérkezett Levi is Noémi iszonyat örült neki és én is természetesen:)
Én már előre sok programot szerveztem amire jön ugyhogy már másnap mentünk is az erdőre a komákkal(keresztszülőkkel)gyönyörü helyen voltunk sütögettünk,ettünk-ittunk élveztük a természetet jajjjj de jó volt!
Végig sok program volt úgyhogy hamar el is telt az idő ,de mi még kikunyeráltuk Levitől,hogy hadd maradjunk még kicsit,mert nekünk olyan jó otthon és Levi bár nehéz szívvel,de beleegyezett,mert látta,hogy kicserélődtünk mindketten.Én sokkal vidámabb voltam Noémi felszabadult,vidám,barna az étvágya is megjött laza kis csaj lett belőle:)
 |
| Ibolya keresztmamával |
Így mi még maradtunk Levi egy hét után hazajött ,mert neki sajnos dolgoznia kellett:(
Mindenki nagyon örült a maradásunknak folytatódott a laza élet:)))
Esténként nem Anyuéknál aludtunk,mert volt egy cicájuk akire(a szőrre) én allergiás lettem pár éve meg szegényke beteg is lett és jobbnak láttuk,ha továbbra is a Kalászi lakásban alszunk így esténként Sajnos a cicát nem sokkal később el kellett altatni ,mert az állatorvos így látta jónak nagyon szenvedett szegény Chester:(
Igaz sokszor nem kellett gyalogolnunk,mert Szilárd keresztapuka szorgalmasan vitt-hozott minket elég sürün:)
El voltunk kényeztetve rendesen!
Érettségi találkozómra is sikerült eljutni így,hogy maradtunk szuperül telt hajnalig táncoltunk jó vol újra látni a régi barátokat,osztálytársakat:)
 |
| Drága ősrégi Fibi barátnőmmel:) |
 |
| Osztály |
 |
| Régi csapat |
Junius 12.én megszületett barátnőm kisfia Dávid is:)
Sajnos rossz dolog is történt imádott Nagyikám beteg lett először a lábával fektették be a kórházba ,majd pár napra rá agyérgörcsöt kapott és másik kórházba került:(
A szívem majd megszakadt előtte amig a lábával feküdt minden nap meglátogattam úgy tünt jobban lesz,csak az aggasztott,hogy gyenge:(
Az agyérgörcs után is látogattam ezalatt megint Szilárd vigyázott Noémire amig én Nagyival voltam.Borzasztó volt látni a sok súlyos beteg között az én Drága Nagymamámat aki imádott élni.
Szomorú,hogy a Noémi blogjában erről írok,de ez is egy nagyon fontos állomása az életünknek.
Attól a perctől ,hogy megtörtént a baj már nem volt jó kedvem próbáltam élvezni,hogy otthon vagyunk,de mindig Nagyimon járt az eszem,meg azon,hogy minek kellett nekem elmenni kihagytam csómó évet amikor Nagyimmal lehettem volna minden hétvégén:(
Gyerekkori barátnőm Emese (ő is keresztanyuka)sokszor kivitt kocsival a kórházba és bejött velem sokat szomorkodtunk,de erőt adtak ők ketten Szilárddal nekem!
Az járt a fejembe,hogy nem hiába maradtunk mi otthon...
Szerencsére Nagyim magánál volt megismert mindig miután kiengedték a kórházból Nagynénémhez ott is mindig megismert,várt csak velem akart beszélgetni,csak tőlem fogadta el az ételt,innivalót addig csak aludt:(
Borzasztó érzés volt látni,hogy napról napra romlik az állapota egyre gyengébb lett a beszéd is nehezére esett.
Sokszor csak azt mondta,hogy engem nem akar itt hagyni:((meg sokszor mondta,hogy Réka Réka!Nagynéném mesélte.
Mi nagyon összenőttünk 3éves koromig nála voltam aztán utána is minden vakációban nála voltam nagyon kötődtem hozzá..
Sajnos nekünk vissza kellett jönni,mert lejárt a jegyünk.Nem tudtam mitévő legyek Nagyikámat kérdezgettem,hogy maradjak-e,de mondta,hogy ne ne menjél csak Levente nagyon vár.
Zokogva búcsúztam el tőle,mert éreztem..tudtam,hogy útoljára ölelhettem magamhoz..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése