Beszámoló

Már két hete nem írtam,pedig lett volna mit,de valahogy nem volt hozzá kapacitásom.

 Először is Noémit még visszajövésünk után csúnyán ledöntötte a betegség megint jött sajnos a fulladás,köhögés minden ami ezzel jár:((Reméltem pedig,hogy most nem lesz semmi ilyen,mert egyszer kis náthának indult és otthon is volt beteg sőt sokkal betegebb,mint most és mégsem fulladt,sípolt ki érti ezt??Voltunk dokinéninél már előre elmagyaráztam neki,hogy hova megyünk és,hogy ne is törődjön semmivel fogja a takaróját és szopizza az újját.Féltem,hogy megint olyan behunyom a szemem nemérdekel semmi üvöltésbe kezd.Ahogy beértünk a rendelőbe kezdett is sirdogálni és mondogatta"szopiztaaam"de mégsem szopta az ujját és sírt,de egyáltalán nem úgy,hogy régebben szokott,de sajnos ez is elég volt ahhoz,hogy a doktornő ne halljon semmit amikor meghalgatta,mert még közben azt is kiabálta Noémi,hogy "VÉGEE".Doktornéni elveszítette a türelmét és ráordított Noémire,hogy nem hiszi el,hogy nem tud egy percig csöndben maradni stb én úgy ledöbbentem,hogy szólni sem tudtam,de rögtön közölte velem,hogy ezt próbából csinálta,hogy beválik-e ez Noéminél és láss csodát el is hallgatott sőt a végén még mondta is,hogy "viszlát".Nem tartom a legjobb megoldásnak ezt,hogy rákiabált tuti,ha Levi ott van kitör a botrány,de én esküszöm lesokkolódtam,hogy valaki más így ráordit a gyerekemre,aki erre el is hallgat,hogy nem tudtam megkommentálni az egész szitut.Doktornő mondta,hogy úgy látja Noéminek ez kell nagyon határozottnak kell lenni,amit én tudok is,de hát mégiscsak fura volt ez na.Kiváncsi vagyok,hogy mennyire buzdult fel ezen a doktornő,hogy ezután mindig rákiabál-e?A végén mondta neki,hogy összebarátkozunk mi én tudom.

 Nem írt fel semmit fújni kellett a szokásos Ventolint amitől szépen el is múlt a sípolás,köhögés(még néha van).Mondtam neki,hogy szeretném elvinni tűdőgyógyászhoz,de mondta,hogy egyelőre nem lesz értelme,mert semmit nem tud majd megállapítani ezért nem küldte még el ő sem és se allergia tesztre se immunvizsgálatra,mert ez 3éves kor előtt nem ér semmit.Nem várom a telet ,amikor megint előjön ez a betegség úgy sajnálom szegénykét ,hogy gyorsan veszi a levegőt,ver a kis szíve a ventolintól:(((most kaptunk kölcsön olyan gépe,amibe sót lehet tenni és azt párologtatni és inhalálni vele nagyon örülök neki,mert ilyet néztem mindig a neten,hogy hátha ez segítene valamit és akkor nem kéne mindig a ventolin ami bizony megdolgoztatja a kis szívét rendesen.

 Alig lettünk túl ezen a traumán pénteken történt egy "kis"baleset:((

Tök jól indult a nap Levinek szülinapja volt na meg házassági évforduló készültem ebéddel,sütivel minden szuper volt ,de Noémi fagyizni akart elmentünk az Arénába fagyizni.Fagyi után gyorsan bementünk az egyik boltba,ahol én nézelődtem Noémi Levivel volt elkolbászolt a kirakat felé ahol a pódiumra gondolom fel akart lépni,mert a pódiumon lévő kagyló dekorációra ráesett elvágta az állát szétnyílt és rohanhattunk a kórházba:(((
A Heim Pálba közölték,hogy nem ott látják el a baleseti sérülteket mehettünk a balesetibe jobb lett volna egyből odamenni a taxival,mert az Arénátol gyalog is 10percre van a baleseti a Heim Pál messzébb és még onnan visszamenni újra beletelt jó sok időbe.Én probáltam visszafogni magam,de a betegségek sora most meg ez kicsit kiakadtam sírni kezdtem érdekes Noémi csak kicsit sírt aztán már egyáltalán és nem is vérzett nagyon a seb,mert nagyon mély volt. Balesetibe felvették elmondták,hogy mit fognak csinálni,de nem most,mert a doktor úr műt picit várni kell,de előtte menjünk fejröntgenre,amire Levi mondta,hogy nem szeretné ennek kitenni Noémit,nem tört el biztos benne.3órát várakoztunk én eléggé ideges voltam ,de Noémi nagyon jól eljátszott volt játszósarok legózott,rajzolt jókedve volt.Annyi baleset történik hihetetlen mind ilyen kis betegek várakoztak ott,hogy anyuka a 3gyerekkel autóbaleset,vagy apuka a két gyerekkel autóbaleset,de szerencsére semmi durvát nem láttunk mit itt hátul a gyerek részen .Végre megjött a dokibácsi és hamar sorra kerültünk  Noémi itt is sírni kezdett és kiabálta,hogy végee de olyan hamar összeragasztották,hogy 1 perc se volt és már mehettünk is.Szerencsére nem kellett varrni sokkal gyerekbarátabb dologgal ragasztották össze.

Mondták,hogy 1hétig ne érje víz,ami már vasárnap megdőlt,mert Noémi Rékával olyat homokozott,hogy a feje is durván tele lett homokkal én probáltam kimosni neki,de láttam,hogy ráfolyik az állára a víz úgyhogy feladtam.Még akkor nem jött le a ragasztó,hanem kedden lejött az egyik csík ,vettünk patikába ilyen sebösszehúzót de azt meg leszedte a másik régivel együtt és az egész doboz ragasztót így leszedte úgyhogy feladtuk azóta így gyógyul neki remélem nem fog nagyon látszódni a helye.

 Egyébként a napok jól telnek minden nap homokozik nagyon élvezi én olvashatom a vaskos könyveket az árnyékba:)

És más érdekes is történt ez szerencsére jó,hogy ma Noémi életében először kakilt a wc-be:)))))))))

Elhatároztam,hogy ha nem fog félni a wc-től inkább egyből odaszoktatnám,mert olyan hülyeségnek tartom a bilit nem lát minket soha,hogy a nagyszobába közepén végeznénk a dolgunkat ő miért szokna erre rá,hogy aztán újra átszoktassam a wc-re?de ez az én egyéni véleményem és rögeszmém,na meg azért is,mert valahogy nekem a bili takarításhoz nem fülik a fogam soha nem szerettem nem tudom megmagyarázni,de nem tartom higiénikusnak sem.Tudom,hogy legtöbb gyerek a bilin lesz szobatiszta és még az sincs kizárva,hogy az enyém is,de gondoltam egy próbát megér,hogy a wc-re szokjon.

Mivel a napokban többször ráült a bilire és pisilt is ma megbeszéltem vele,hogy ha majd kakilnia kell menjünk a wc-re,mert ott sokkkkal jobb lesz:))egyből rohant is ráült nem is félt élvezte a helyzetet:)kb 5* riasztott,hogy "gyorsan anya kakilni kell"de mégsem kellett,csak a wc-n akart ülni na meg egyszer pisilt.Amikor megint mondta,hogy kakilni mondtam,hogy kimegyek és szóljon,ha végzett és 1perc se telt el mondta,hogy "kakiltam wc-be"és bólógatott hozzá,de én nem hittem el ,de amikor bementem ,hogy azért csak megnézem ott volt a produktum benne:))én örömujjongásba törtem ki Noémi nézett vigyorogva,hogy mi baja anyának:))de utána mondogatta ő is "juhuuuuu huhuuuu kakiltam wc-be"olyan cuki volt.

Nem hiszem,hogy most aztán rendszeresen szólni fog,de én megteszek mindent,hogy a lehető leghamarabb elhagyja a pelust persze nem erőltetve semmiképp,csak tényleg most sokat is iszik és zavarja a vastag pisis pelus a melegbe így sokkal jobb lesz:)

Hazajöttek sogornőmék Noémi annyira megörült Sophiának hihetetlen egész idő alatt fogta a kezét és nézett rá csodálja őt:))
 Amúgy is minden nap emlegeti őket  "szejetem Sophiát,Tündit,Tomit"úgyhogy most extázisban volt:)

Kapott tőlük egy szuper vizes flaskát azóta csak abból iszik,de még az úton is fogja és egyfolytában iszik:)))kapott még egy Pandát is ,mint nagy pandamaci rajongó és szuper memo játékokat.
 

Budapest

Vasárnap reggel 14órás vonatút után megérkeztünk Budapestre úgy is mondhatnám haza...de most nem jön a kezem alá ez a szó:(



 Az út hosszú volt és fárasztó szerencsére Noémi úgy ahogy aludt bár elég sokat felsírt,hánykolódott ami miatt én nem tudtam és nem is mertem aludni,mert lefeküdtem az ő lábához,de attól féltem leesik úgy dobálta magát.Hajnali 5-kor miután elhagytuk a határt mindketten bealudtunk én óránként ébredtem,de őt ébresztenem kellett 8óra után,hogy mindjárt megérkezünk Apához.

 Olyan édes volt,már pár nappal az út előtt mondogatta,hogy "haza menni Apájoz nojattal(vonattal)"utolsó nap már nagyon be volt zsongva jókedve volt az állomáson terelgette Mamáékat egymás mellé fogta a kezüket és sikitozva mondta,hogy "menni Apájoz Mama is Tata is"szegénykének úgy kikerekedett a szeme,amikor meglátta,hogy a Nagyszülei és Ibolya keresztmamája nem szállnak fel a vonatra.

Éjszaka ,ha felébredt türelmetlenkedett,hogy hol van már Apaaa meg emlegette a nagyszülei,nagynénijét is olyan édes volt sajnálom szegényt,nem tudom mi mehet végbe benne ilyenkor hosszú hónapokig nem látja a nagyszüleit,csak webkamerán ,ennyi emberrel itt félév alatt nem találkozik,mint otthon pár hét alatt és mire megszokta és végre kezdett barátkozni,akkor jöttünk vissza.

Reggel amikor megérkeztünk a Keletibe már kiabálta Apaaa sziaa,pedig nem is látta  aztán ,amikor Levi felszállt  a vonatra rohant szembe vele Apaaa de olyan édesen :)))  ugrott a nyakába volt nagy könnyezés:)))
   Attól a perctől nem engedte el Apája kezét a taxiba is amikor beültünk nézte,hogy nem-e szökik meg az apja:))mondogatta "apa is jön apaaaa is jön"hazaértünk nagyon örült a kertben a homokozójának,a katicás szélforgónak,szobájában a játékainak,de főleg Apjának akit egész nap nem engedett el olvasnia kellett,játszottak együtt én tudtam aludni néha arra ébredtem,hogy Levi nagyokat röhög mint kiderült azon,hogy Noémi miket mond és,hogy már hogy beszél:)))énekelt is Levinek,meg néha "Levizte":))))

 Fura is volt,hogy lekerült az Anya lemez rám se hederített egész nap sőt azóta sem:)

 Ma reggel sírva kereste Levit és rengetegszer fel kellett hívjuk,hogy mikor jön már úgy várta és még cigizni se engedte ki egész este:))))

Fura egy dolog ez,hogy hol van igazán az otthon Noéminek szerintem már itt van,nekem hiába minden nem tudom azt mondani,hogy ez az igazi otthonom,pedig vannak barátok is,de mégsem olyan,mert az otthoniak tízenéves barátságok és nagyvárosban nehezebben is barátkoznak az emberek,meg felszínesebbek.Otthon lenne segítség,amit itt nulla bármikor beugorhatunk rokonokhoz egy ebédre,beszélgetésre,utcán is ezer ismerőssel találkozunk,könnyebb bármilyen találkát megszervezni negyed óra alatt ott van az ember,mindig csörög a telefonom és ez itt mind nem így van,de ez az én döntésem volt és nem élhetek mindig hadakozva a sorsom ellen megprobálom mindig a dolgok jó oldalát nézni,még,ha néha nagyon nehéz is.Noémi itt született remélem ő soha nem lesz magányos és nem viseli meg nagyon ez a kétfelé szakadás a nagyszülőktől,nagynénitől,keresztszülőktől.

Jó lenne sűrűbben menni,de nagyon messze van és nagyon felborul a kis élete bár ez remélhetőleg csak jobb lesz,ahogy nő.

 Én meg reménykedhetek abban,hogy egyszer hazaköltözünk(ha nyerünk a lottón)vagy legalább abban,hogy elköltözünk innen egy világos lakásba,mert ez is nagyon nyomaszt:(

 Tudom,hogy ez a blog Noémiről szól,de ez bennem van életem része és ki kell írnom magamból.

 Megpróbálok visszazökkenni  a régi kerékvágásba ma már beledobtam magam a házimunkába úgyhogy kezdem újra otthon érezni magam:)

Sajnos Noémi náthás lett már tegnap sokat tüsszögött folyt az orra ma is sokat kellett szívni az orrát és estére köhögni is kezdett sőt enyhén sípolni is.Ez is érdekes,mert otthon sokkal betegebb volt mégsem sípolt,lehet a hegyi levegő miatt nem.

Az idő is rosszra fordult,ahogy visszaértünk ,de remélem ahogy a betegség megy a jó idő jön és sokat lehetünk kint és akkor sokkal jobban fogjuk magunkat érezni:)

Összes fotó itt látható

Mama is jön...

Vonaton alvós

APAAAAAAAAAAA

Apa meglepije:)

 

Mi lehet ez?

Ismétlem önmagam,de nem fér a fejembe,hogy mi lehet Noémivel.Ami miatt írok az az elmúlt éjszaka.

Nagyon későn feküdt le Noémi,egyáltalán nem akart aludni kb 1orán keresztül énekeltem neki mindig kérte "bácsikát+az a mókuska akar lenni a bácsika a doktor bácsira értendő:)meg a Tente baba tentét.

Úgy tünt elaludt ,de amikor én épp elaludtam felállt a kiságyban és mondta "anya kezedet"és ez így ment nem viccelek fél4-ig:(((((amikor már azt hittem alszik megint felállt anya kezedet ott állt szinte állva aludt.

Kivettem magam mellé levetkőztettem,mert szerintem melege is volt aztán szellőztettem is és így aludt el rajtam 4órakor:(((ma délben kelt fel.

Egyszerüen nem értem mi baja fél a sötéttől???mert ezt szokta mondani,hogy félek a sötéttől,vagy melege van?nem elég fáradt?nem tudom,de ez nekem se jó és neki sem kifárad és a kis szervezetét is megviseli,hogy ennyire felborult a ritmusa.

Kiváncsian várom,hogy majd,ha újra  a szobájában lesz mi lesz akkor is ezt csinálja majd?

Ma jó napunk volt unokatestvéremék jöttek Marosvásárhelyről nagyon rég találkoztunk februárban kisfia született és alig vártuk,hogy találkozzunk.

Noémi természetesen nagyon félénk volt elején még Eszterke kedvéért se szállt le az ölemből,de aztán nagy lassan leszállt és játszottak Eszterrel nagyon édesen:)egyszer el is estek,mert átölelték egymást és eldőltek Noémi volt alul és Eszter kb 8kiloval több nála picit beverte a fejét,de szerencsére nem sírt sokáig:)nagyon élvezte a kisbabát is puszilgatta a lábát cuki volt nagyon. Eszter augusztusban lesz 3éves ,de Noémivel egyforma magasak:)

Később már nagybátyámékkal is jól összebarátkozott.

Este kilenc keddi misére mentünk Somlyóra (9kedden át van mise húsvét után kivánni kell magadban valamit és teljesül persze ehhez hinni is kell benne és hivőnek kell lenni én régebben is jártam van egy hangulata rengeteg fiatal gyönyörü a prédikáció az énekek és az az óriási tömeg kimondhatatlan)nagyon nagyon sokan voltak rengeteg gyerek a templomkertben szerencsére nem volt hideg,mert ma iszonyat hülye idő volt néha szakadt az eső ,máskor sütött a nap,de  amise alatt végig jó idő volt Noémi rohangált és amikor egyszer utána mentem,hogy beleültessem a babakocsiba,mert ki akart mindig futni az útra olyan hisztit levágott ,azt hittem komolyan megőrülök iszonyat hangosan sikitott dobta magát és a durván sáros lábával rálépett a babakocsira,nadrágomra és keresztapjára is mind durván sárosak lettünk.Komolyan nagyon nehezen tudtam visszafogni magam,hogy ne orditsak rá.Keresztapukája is csak nézett,hogy ez most mi?

Nem baj hazamegyünk visszaszokik és megtanulja,hogy nem minden úgy van,ahogy ő akarja,mert ez nem vezet jóra,ha megszokja.

Tegnap beszéltünk Apájával Noémi nagyon megörült neki annyira,hogy be akart menni a számítógépbe sírt nagyon,hogy "apááájoz+Levi majdnem elsírta magát:(((na de már tényleg pár nap aztán hancúrozhat vele végén meg is unja:),hogy megint csak velünk van.

Szilárdka

Eszterke

3 hónapos "kisbaba"

Noémi igyál egy kis pálinkát(vizet)

:))))

Erdély

Még mindig itthon vagyunk Szeredában ,de vészesen közeledik a hazamenetel ideje már csak 6nap és indulunk Budapestre.

Érdekes,de picit várom ilyent se írtam még soha:)))),de valahogy ez az egy hónap picit hosszú,na meg igazán jó idő sincs,hogy egész nap kint tudjunk lenni ,mindenki dolgozik csak délután érnek rá a barátok,szülők plusz Noémi nagyon anyás nem enged sehova még éjjel is fognom kell a kezét,ha látja,hogy elindulok ki az ajtón elkezd sírni,remegni  úgy meg van rémülve,nem tudom elképzelni sem,hogy mitől jött ez elő benne,mert én soha nem hagytam őt el.

Egyedül Hugommal van el alig várja,hogy hazajöjjön a munkából Betiiiikeee:)))
Anyum még csak ölbe se veheti,de sokszor odamegy átüleli,puszit ad szóval nem értem a lányomat.
Egyik barátnőm mondta,hogy ő szoktatná fokozatosan el-elmenne hosszabb időkre,mert,hogy ilyenkor már rafkósak,de nem tudom ezt megtenni,mert a rémület ami a szemében van Noéminek azt nem lehet leírni én ezt nem tudom megtenni vele,hogy nyugodtan szórakozok míg ő sír otthon.Ma is Hugom lefektette ,de akkor is úgy sírt utánam,hogy hugom is mondta,hogy megszakad a szíve:(((  Meg igazából amig nincs benne valaki nem is tudja elképzelni,hogy ez milyen ,de ez biztos,hogy nem hiszti Noéminél,csak tudnám,hogy mi váltotta ki benne ezt.Ha,csak az lenne,hogy sír picit,ha elmegyek ,de utána már nem keresne ,akkor bevállalnám,hogy kimozdulok picit,de egyszer mentem el vacsizni és 1óra múlva már keresett nagyon és Anyu hívott,hogy jöjjek haza.Ők se értik igazán és nem tudják nagyon kezelni sem ezt az új helyzetet,mert eddig,ha hazajöttünk Noémi nagyon jól elvolt velük szívesen elmaradt mi mehettünk ahova csak akartunk nem volt gond.
 Majd,ha hazamegyünk kiváncsi vagyok,milyen lesz,de úgy érzem ez az éjszakai félelme a sötéttől nem fog elmúlni egyik percről a másikra és azt is megszokta,hogy egy szobában alszunk ,lehet lesz még pár körünk ez ügyben,de remélem szépen lassan visszaszokik a régi kerékvágásba.

Sajnos a nappali és az éjszakai alvása is felborult nagyon csúnyán este nagyon későn alszik el,ha elalszik felébred sírva keres engem utána későn alszik vissza reggel későn kell úgy is mondhatnám,hogy délbe így a délutáni alvása is nagyon későn van.Már probáltam,hogy nem hagyom aludni és akkor időben elalszik este,de akkor meg a fáradtságtól sírt egész éjjel.

Ezt leszámítva azért jól telik itthon nagyon jó az ismerős helyeken járni,ismerős arcokat látni-találkozni barátokkal  ,élvezni a Nagyi főztjét.

Noémi egyébként erre is rájátszik,hogy el van kényeztetve,mert annyit nyafog,hogy néha oorditani tudnék lassan már mindent nyafogva kér és,ha nem kapja meg akkor hangosabban kéri majd sírva hisztizve.Probálok következetes lenni,de itthon ez nem megy annyira,mert látom,hogy nem jó szemmel nézik,hogy ilyen szigorú akarok lenni.

Jól mondják,hogy a gyerek felelőséggel jár és áldozatokkal:)

Sokszor emlegeti Apáját mondogatja "haza menni apájoz"meg +apáát szejeteem"olyan édes:)

Nem tudom most a gondolataimat összeszedni ,pedig sokminden történt,de nem fog az agyam úgyhogy most befejezem és majd,ha visszamegyünk írok még.:)

Majd jövök otthonról a többi fotóval.