2012. szeptember 7., péntek
5nap
Most kezdődött az ovi és már egy hét el is telt:)
Ma nem mondom,hogy vidáman mentem,de persze nem mutattam kifele,de már éjjel is agyaltam,hogy ma vajon mi lesz.
Ma is simán ment a kelés elindulás is.Fél útról vissza kellett jönnünk,mert itthon felejtettük a takarót meg Micit gyorsan visszajöttünk Zsanikáék mentek tovább nem akart Noémi velük menni.
Hamar oda értünk már Meli jött kifeel a kapunk mi bementünk cipőcsere kardigán le puszi és láttam picit meg van szeppenve és halottam,hogy sír egy kislány jön ki és Zsanika:(na mondom ez jó ő is Anyaaa után sírt.Óvó néni beterelte gyorsan én mondtam Noéminek,hogy vigasztald meg Zsanikát ő mondta,hogy "kérem a kakajócskámat"gyorsan odaadtam a takaróját és bement én meg elrohantam.
Megint meglestük őket ,de akkorra már nem volt bánatnak nyoma sem jól játszottak együtt a csajok.Picit mérgesek voltunk,mert mára nagyon hüvös volt én is fáztam és ők rövid ujjúban voltak a nagyokon pulcsi a kicsik akik nem vették fel rövid ujjúban,ahogy bent hagytuk őket pedig tényleg hideg volt.Figyelhetnének erre az óvónők !
Délután kicsit később mentünk,hogy tudjanak uzsizni felkelés után,mert mindig megzavartuk a héten így ma pont a végére értünk oda Levi is jött ma:)
Noémi örült,de nem különösebben szóval nem lehet olyan rossz ez az ovi.
Ma is aludt és evett is mesélte,hogy gombalevest evett meg husikát és tésztát:)
Minden nap leeszi magát szerintem a levessel,mert az még nem megy jól neki egyedül,de lényeg,hogy eszik és alszik is kis ügyesem.
Délután mesél,de nem sokat a török ülés nagyon tetszik neki "töröpülés"meg mondja,hogy fogták egymás vállát és si-hu-huztak,meg futottak reggel nekik csak egy kört kellett ,de hármat futottak:)
Végre péntek!:)
4nap
Sírós nap:(reggel minden simán ment kelés,öltözés olyan kis ügyes tényleg ahhoz képest,hogy 3évig sose kellett korán kelnie és ő nem is kelt korán most 7-kor kelünk kicsit még lustálkodik mesét néz felöltöztetem ,ha kedve van reggelizik,aztán szép lassan elindulunk.
Bementünk átöltözés és ilyenkor már jövök is el,de most Meli bement acsoportba,hogy rávegye Zsanikát,hogy egyen,mert semmit nem akar enni.Leguggolt az asztaluk mellé Noémi és a többi gyerek is figyelte Melit,de Noémi kezdett keresni és kérdezte,hogy "Anya itt maradsz ameddig megiszom a kakaómat"?annyit tudtam mondani,csak,hogy hááát és már ugrott fel és sírt nagyon:(((
Annyira mérges voltam magamra,hogy minek mentem be csak összezavartam és Meli is,mert nem szoktunk oda bemenni elvileg nem is szabad.
Innentől csak mondta sírva,hogy "nem akarok itt maradni menjünk haza légyszi menjünk haza"vagy menjél be az óvónénihez mondd meg,hogy többet nem jövök és vette le az ovis zsákját,hogy induljunk:((annyira keservesen sírt semmivel nem lehetett se meggyőzni,se megnyugtatni.Ő amúgy se az a meggyőzhető fajta még általam sem,nemhogy idegenek által.Óvónéni kijött próbálta győzködni,de csak sírt el is futott előle:(
Kint ültünk a folyóson ő sírt én meg éreztem megszakad a szívem előtte nem mertem sírni,de néha azért potyogtak a könnyeim.Mindent mondtam neki,biztattam de egyáltalán hallani se akart oviról,vagy,hogy bemenjen.1órát így ültünk kint ketten közben az egyik aranyos Dadus jött vigasztalni próbálta ,de semmi sikerrel még kakaót is hozott neki ,aztán kijött az óvó felvette bevitte nagy ordítva én meg eljöttem jól kisírtam magam.
Ott bent erősnek mutatkoztam nem sajnáltam látványosan,próbáltam határozott lenni,hogy nehogy érezze,hogy az anyja se akarja itt hagyni ,de kint már nem bírtam.
1óra múlva megnéztük őket az udvaron jól játszottak bánatnak nyoma se volt és délután is jókedvűen várt aludt,evett is szépen minden rendben volt.
Azért sikerült nekem annyit stresszelni,hogy a hasam nagyon görcsölt egész este.Ezt még szoknunk kell mindannyiunknak,hogy ez nem csak néha lesz így,hanem minden nap kelni kell menni este időben feküdni ez már elég lenne ujdonságból és akkor még ott az a sok új dolog és gyerek az oviban,de remélem megszokja és szeretni fog oda járni.
Tényleg van ilyen szülő meg olyan szülő én az a szülő vagyok,aki sose passzolta le a gyerekét szívesen tényleg alig vigyázott rá párszor Anyu,Anyós kb kétszer és Meli többször pár órát ha vizsgálatra mentem.Mindig velem volt együtt csináltunk mindent és most annyira fura üres a ház,csend van,nem kell rá figyelni és még lelkiismeret furdalásom is van,hogy én itthon vagyok és őt meg beraktam oviba:(pedig tudom,hogy nagyon kell neki sokat tanul ott,itthon már unatkozna csak velem, mindjárt jön a tél mit csinálnék vele,hogy kötném le,ha megszületik a tesó tehát tudom,hogy jó így ,csak nehéz nagyon nehéz.
Telommal lefotóztam a kis síróst úgy kb 1óra sírás után
Bementünk átöltözés és ilyenkor már jövök is el,de most Meli bement acsoportba,hogy rávegye Zsanikát,hogy egyen,mert semmit nem akar enni.Leguggolt az asztaluk mellé Noémi és a többi gyerek is figyelte Melit,de Noémi kezdett keresni és kérdezte,hogy "Anya itt maradsz ameddig megiszom a kakaómat"?annyit tudtam mondani,csak,hogy hááát és már ugrott fel és sírt nagyon:(((
Annyira mérges voltam magamra,hogy minek mentem be csak összezavartam és Meli is,mert nem szoktunk oda bemenni elvileg nem is szabad.
Innentől csak mondta sírva,hogy "nem akarok itt maradni menjünk haza légyszi menjünk haza"vagy menjél be az óvónénihez mondd meg,hogy többet nem jövök és vette le az ovis zsákját,hogy induljunk:((annyira keservesen sírt semmivel nem lehetett se meggyőzni,se megnyugtatni.Ő amúgy se az a meggyőzhető fajta még általam sem,nemhogy idegenek által.Óvónéni kijött próbálta győzködni,de csak sírt el is futott előle:(
Kint ültünk a folyóson ő sírt én meg éreztem megszakad a szívem előtte nem mertem sírni,de néha azért potyogtak a könnyeim.Mindent mondtam neki,biztattam de egyáltalán hallani se akart oviról,vagy,hogy bemenjen.1órát így ültünk kint ketten közben az egyik aranyos Dadus jött vigasztalni próbálta ,de semmi sikerrel még kakaót is hozott neki ,aztán kijött az óvó felvette bevitte nagy ordítva én meg eljöttem jól kisírtam magam.
Ott bent erősnek mutatkoztam nem sajnáltam látványosan,próbáltam határozott lenni,hogy nehogy érezze,hogy az anyja se akarja itt hagyni ,de kint már nem bírtam.
1óra múlva megnéztük őket az udvaron jól játszottak bánatnak nyoma se volt és délután is jókedvűen várt aludt,evett is szépen minden rendben volt.
Azért sikerült nekem annyit stresszelni,hogy a hasam nagyon görcsölt egész este.Ezt még szoknunk kell mindannyiunknak,hogy ez nem csak néha lesz így,hanem minden nap kelni kell menni este időben feküdni ez már elég lenne ujdonságból és akkor még ott az a sok új dolog és gyerek az oviban,de remélem megszokja és szeretni fog oda járni.
Tényleg van ilyen szülő meg olyan szülő én az a szülő vagyok,aki sose passzolta le a gyerekét szívesen tényleg alig vigyázott rá párszor Anyu,Anyós kb kétszer és Meli többször pár órát ha vizsgálatra mentem.Mindig velem volt együtt csináltunk mindent és most annyira fura üres a ház,csend van,nem kell rá figyelni és még lelkiismeret furdalásom is van,hogy én itthon vagyok és őt meg beraktam oviba:(pedig tudom,hogy nagyon kell neki sokat tanul ott,itthon már unatkozna csak velem, mindjárt jön a tél mit csinálnék vele,hogy kötném le,ha megszületik a tesó tehát tudom,hogy jó így ,csak nehéz nagyon nehéz.
Telommal lefotóztam a kis síróst úgy kb 1óra sírás után
![]() |
| indulás előtti lustálkodás |
![]() |
| Induljunk máár |
![]() |
| vidám ovisok |
![]() |
| :( |
2012. szeptember 6., csütörtök
3nap
Szerdán is indulni kellett oviba és minden nagyon szépen ment!Reggel is még elég jól lehet ébreszteni Noémit,bár ez nem tudom meddig megy ilyen szépen,de egyelőre nincs nagy gond kicsit ébredés után lustizik és mesét néz attól felébred:) Találkoztunk ma is Zsaniékkal és megint nagy vidáman mentünk is.Gyors puszi és már jöhettünk is el.
Nekem olyan hihetetlen ez,hogy bemegyünk és már jövünk is el és fura még mindig,hogy nem tudom mit csinál éppen,vajon jól érzi-e magát.
Délután benyitottam a szobába jött szembe a kis pizsijében egy macis házicipőben újságolta,hogy "aludtam Anya""meg "ettem paradicsomlevet volt benne tészta"meg"megmostuk a lábamat a mosdóba":)))
Először nem akart uzsizni,de aztán evett egy vajas lekváros kenyeret rohangáltak Zsanival meg Rékával mi meg addig óvónénikkel beszélgettünk,hogy mindenben szépen részt vett,aludt,evett minden rendben van.
Utána mentünk fodrászhoz picit kivágattam a hajából kicsit sírt ölembe kellett üljön,aztán én mentem dokihoz és megint sírt ,hogy Anyucikáám én is jövök szóval elkísértek Levivel.
Kicsit nyafizik itthon amióta ovis kiszolgáltatja magát,meg hamar hisztizik,de nem baj ez most belefér persze,hogy megzavarja minden olyan új neki most már csak a korán fekvés-kelés nagyon új nemhogy még az ovi.
Nekem olyan hihetetlen ez,hogy bemegyünk és már jövünk is el és fura még mindig,hogy nem tudom mit csinál éppen,vajon jól érzi-e magát.
Délután benyitottam a szobába jött szembe a kis pizsijében egy macis házicipőben újságolta,hogy "aludtam Anya""meg "ettem paradicsomlevet volt benne tészta"meg"megmostuk a lábamat a mosdóba":)))
Először nem akart uzsizni,de aztán evett egy vajas lekváros kenyeret rohangáltak Zsanival meg Rékával mi meg addig óvónénikkel beszélgettünk,hogy mindenben szépen részt vett,aludt,evett minden rendben van.
Utána mentünk fodrászhoz picit kivágattam a hajából kicsit sírt ölembe kellett üljön,aztán én mentem dokihoz és megint sírt ,hogy Anyucikáám én is jövök szóval elkísértek Levivel.
Kicsit nyafizik itthon amióta ovis kiszolgáltatja magát,meg hamar hisztizik,de nem baj ez most belefér persze,hogy megzavarja minden olyan új neki most már csak a korán fekvés-kelés nagyon új nemhogy még az ovi.
2012. szeptember 5., szerda
2nap
Megvolt a második nap is az oviban!Reggel én mindig gyomorgörccsel megyek sőt már este azzal fekszem le,de Noémi nagyon jókedvűen indul mindig kopp kopp kopp.Igaz este azért nem mindig alszik el időben és reggel nem akar kelni,de eddig még sírás nem volt remélem szépen megszokja még nekem is nagyon fura,hogy korán le kell feküdni ,mert én is fáradt vagyok lefekszem,de ránézek az órára,hogy még fél 10 és egyből kipattan a szemem:))
Reggel nem volt semmi gond bár Noémi bement a csoportba és láttam,hogy picit szomorú le akart ülni Zsanika mellé,de nem volt hely és elkenődött leült egyedül,de aztán az óvónéni felállt a kis székről és akkor odaült Noémi.Még ott álltam az ajtó előtt ő végig nézett aztán becsukták az ajtót még picit maradtam és ahányszor ment be egy gyerek Noémi mindig az ajtót nézte és engem nem sírt,de láttam,hogy kicsikét zavart volt.Eljöttünk egész nap rá gondoltam és arra,hogy úristen ma már ott is kéne aludnia.
Meglestük Melivel őket délelőtt az udvaron épp Zsanikával lipinkáztak:)
Alig vártam a fél3-at,hogy indulhassak érte arra számítottam,hogy nem aludt semmit és a folyóson vár.Bementünk nagy csend volt aztán a dadus vitte be az uzsit Meli rögtön bement és mondja NOÉMI ALSZIK!Gyorsan bementem és téényleg ott aludt a kis drágám a takarójával egy szál bugyikában.Nagyon meleg volt rengeteg gyerek alig volt hely,de Noémi ő aludt.Óvónénik mondták,hogy kinlódás volt az elalvás,de úgy 50perce alszik most viszont fel kell ébreszteni.Szegényke úgy remegett még aludt volna sajnáltam,de láttam,hogy elég komolyan veszik ezt a gyors felkelést valahogy ő is felébredt kijött.
Zsanika is aludt ő kevesebbet,de aludt el se hittük:)
Édi volt mesélte,hogy zöldborsó főzeléket evett husival ,leves nem volt:)
Óvónénik mesélték,hogy semmi gond nem volt ,leült törökülésbe amikor kellett,a mesét tátott szájjal hallgatta szóval nagyon ügyes!Reggelizni valamiért nem akar,pedig otthon szokott nem értem ott miért nem,de már befele mondja,hogy nem akarok reggelizniiii!
Olyan büszke vagyok rá,hogy már első ott alvós napon,ami második napja az oviban aludt és,hogy nincs panasz rá!!
Remélem továbbra is ilyen ügyeske lesz biztos lesznek nehezebb napok főleg a felkelés miatt,de remélem jól veszi az akadályokat és ugyanilyen stramm kis csaj lesz,mint most!:)
Reggel nem volt semmi gond bár Noémi bement a csoportba és láttam,hogy picit szomorú le akart ülni Zsanika mellé,de nem volt hely és elkenődött leült egyedül,de aztán az óvónéni felállt a kis székről és akkor odaült Noémi.Még ott álltam az ajtó előtt ő végig nézett aztán becsukták az ajtót még picit maradtam és ahányszor ment be egy gyerek Noémi mindig az ajtót nézte és engem nem sírt,de láttam,hogy kicsikét zavart volt.Eljöttünk egész nap rá gondoltam és arra,hogy úristen ma már ott is kéne aludnia.
Meglestük Melivel őket délelőtt az udvaron épp Zsanikával lipinkáztak:)
Alig vártam a fél3-at,hogy indulhassak érte arra számítottam,hogy nem aludt semmit és a folyóson vár.Bementünk nagy csend volt aztán a dadus vitte be az uzsit Meli rögtön bement és mondja NOÉMI ALSZIK!Gyorsan bementem és téényleg ott aludt a kis drágám a takarójával egy szál bugyikában.Nagyon meleg volt rengeteg gyerek alig volt hely,de Noémi ő aludt.Óvónénik mondták,hogy kinlódás volt az elalvás,de úgy 50perce alszik most viszont fel kell ébreszteni.Szegényke úgy remegett még aludt volna sajnáltam,de láttam,hogy elég komolyan veszik ezt a gyors felkelést valahogy ő is felébredt kijött.
Zsanika is aludt ő kevesebbet,de aludt el se hittük:)
Édi volt mesélte,hogy zöldborsó főzeléket evett husival ,leves nem volt:)
Óvónénik mesélték,hogy semmi gond nem volt ,leült törökülésbe amikor kellett,a mesét tátott szájjal hallgatta szóval nagyon ügyes!Reggelizni valamiért nem akar,pedig otthon szokott nem értem ott miért nem,de már befele mondja,hogy nem akarok reggelizniiii!
Olyan büszke vagyok rá,hogy már első ott alvós napon,ami második napja az oviban aludt és,hogy nincs panasz rá!!
Remélem továbbra is ilyen ügyeske lesz biztos lesznek nehezebb napok főleg a felkelés miatt,de remélem jól veszi az akadályokat és ugyanilyen stramm kis csaj lesz,mint most!:)
![]() |
| Ez a látvány fogadott |
![]() |
| Rózsaszín paplannal Zsanika |
2012. szeptember 4., kedd
Első nap az óvodában
Igen ezt is megértük,hogy erről szól a bejegyzés drága kicsi lányunk ovis lett!!
Már vasárnap arról beszéltünk egész nap készültünk.Hétfőn jól ment az ébredés is és nagyon vidáman indult alig várta,hogy menjünk már.Zsanikáékkal indultunk kézen fogták egymást és vonultak nagy büszkén az ovi felé:)
Bementünk Noémi kicsit megszeppent,mert meglátta a sok gyereket.Pénteken csak öten voltak most meg nagyon sokan.Mindig kijött hozzánk ,de az óvonéni mondogatta,hogy el kell mennünk.Mi azt hittük,hogy bár az első napon maradhatunk,hisz nem is járt közösségbe ,de nem engedték betessékelték a szobába,bár nem akart bemenni igaz nem hisztizett,de nem akart bemenni és amikor bement akkor becsukátk az ajtót és hallottuk,hogy sír valaki:(
10órakor elmentünk meglesni őket az udvaron Noémi egy kislánnyal csúszdázott folyamatosan,aztán lehúzta a cipőjét tele volt homokkal nem tudta felhúzni ott szenvedett ezen:)olyan érdkes érzés volt látni őt ilyen környezetben és,hogy nem vagyok ott.
Én nem vagyok ehhez hozzászokva,hogy idegenekre bízzam és ahhoz pláne nem,hogy ne tudjam mi történik vele.Tudom,hogy jó helyen van és kell az ovi,de mégis olyan rossz érzésem van egész nap.
Ebéd után mentünk értük a többiek már feküdtek Noémi Zsana meg Réka vártak minket és Noémi úgy nézte a többieket,hogy miért feküdtek le,mint az ufókat.Csak nézte nagy ledöbbenve nem értette,hogy ide játszani jöttünk miért feküdt le mindenki?Zsanika mondta,hogy ő ott akar aludni Noémi egyből mondta,hogy ő nem alszik itt egyáltalán.Amikor meglátott nem volt különösebb öröm,csak amikor hazajöttünk akkor mesélt és mesélt és ölelgetett,puszilgatott és aludt egy nagyot!
Mesélték,hogy szépen evett nem volt semmi gond.Igaz a sírást nem mondták,de Noémi mondta,hogy "sírtam Anya amikor nem voltál már a folyóson":((
Most még minden újdonság,aztán nem tudom,hogy ha már nem lesz semmi új akkor is így megy-e majd az oviba és a reggeli kelés az hogy lesz.Most is elég nehezen ébred,de aztán örül,hogy megy oviba majd később nem tudom ez megmarad-e.
Már vasárnap arról beszéltünk egész nap készültünk.Hétfőn jól ment az ébredés is és nagyon vidáman indult alig várta,hogy menjünk már.Zsanikáékkal indultunk kézen fogták egymást és vonultak nagy büszkén az ovi felé:)
Bementünk Noémi kicsit megszeppent,mert meglátta a sok gyereket.Pénteken csak öten voltak most meg nagyon sokan.Mindig kijött hozzánk ,de az óvonéni mondogatta,hogy el kell mennünk.Mi azt hittük,hogy bár az első napon maradhatunk,hisz nem is járt közösségbe ,de nem engedték betessékelték a szobába,bár nem akart bemenni igaz nem hisztizett,de nem akart bemenni és amikor bement akkor becsukátk az ajtót és hallottuk,hogy sír valaki:(
10órakor elmentünk meglesni őket az udvaron Noémi egy kislánnyal csúszdázott folyamatosan,aztán lehúzta a cipőjét tele volt homokkal nem tudta felhúzni ott szenvedett ezen:)olyan érdkes érzés volt látni őt ilyen környezetben és,hogy nem vagyok ott.
Én nem vagyok ehhez hozzászokva,hogy idegenekre bízzam és ahhoz pláne nem,hogy ne tudjam mi történik vele.Tudom,hogy jó helyen van és kell az ovi,de mégis olyan rossz érzésem van egész nap.
Ebéd után mentünk értük a többiek már feküdtek Noémi Zsana meg Réka vártak minket és Noémi úgy nézte a többieket,hogy miért feküdtek le,mint az ufókat.Csak nézte nagy ledöbbenve nem értette,hogy ide játszani jöttünk miért feküdt le mindenki?Zsanika mondta,hogy ő ott akar aludni Noémi egyből mondta,hogy ő nem alszik itt egyáltalán.Amikor meglátott nem volt különösebb öröm,csak amikor hazajöttünk akkor mesélt és mesélt és ölelgetett,puszilgatott és aludt egy nagyot!
Mesélték,hogy szépen evett nem volt semmi gond.Igaz a sírást nem mondták,de Noémi mondta,hogy "sírtam Anya amikor nem voltál már a folyóson":((
Most még minden újdonság,aztán nem tudom,hogy ha már nem lesz semmi új akkor is így megy-e majd az oviba és a reggeli kelés az hogy lesz.Most is elég nehezen ébred,de aztán örül,hogy megy oviba majd később nem tudom ez megmarad-e.
![]() |
| Álmoska |
![]() | |
| :( |
2012. szeptember 1., szombat
Napjaink
Egy hét kánikula nem alvás,szenvedés után végre lehült az idő és én is jobban lettem:)
A héten orvosnál jártam,vérvételen voltam hihetetlen számomra,hogy beléptünk szeptemberbe és nemsokára megszületik a kisfiam.
Úgy két hete kezd tényleg teher lenni ez az állapot a lábaim kezdtek dagadni,az ágyban megfordulás fájdalmas jajgatok ,mint egy öregasszony néha úgy érzem magam,mint egy rokkant.Előjött a szétszakadok érzés is már a járás se úgy megy elkezdődött a pingvin járás ,a dolgaimat se úgy tudom már csinálni szóval édes a teher,de azért teher.
Kisfiam nagyon mozgékony olyan durván mozog,nyomja ki magát,hogy sokszor felszisszenek és a lábát szinte mindig meg tudom fogni a jobb oldalamon úgy kinyomja.:))virgonc kis srác az biztos!
Úgy vettem észre,hogy sokkal többet van ébren,mint anno Noémi volt,Ő is rengeteget mozgolódott,de most még állva is érzem,hogy mozog ez a kis rosszcsont és éjjel is sokszor felébreszt,ha nem pisilni kell akkor ő rúgja a hólyagomat :)
Kiváncsi vagyok már nagyon,hogy milyen lesz ő miben lesz más,mint Noémi és picit tartok is tőle,hogy nem lesz olyan jó alvó baba meg nyugis,mint Noémi volt mindenki azzal riogat,hogy a fiúk rossz alvók,sírósak.Nálunk ez eddig kimaradt,majd most elválik lesz-e sok álmatlan éjszakánk,de remélem ő is kis nyugis baba lesz,mint a nővére:)
Kicsit aggasztott,hogy nincs szekrény,amibe bepakolnám a cuccait,így a ruhácskák ott álltak zacskókban,káosz volt már nagyon nagyon zavart,hogy nem haladunk nincs kész semmi,de végre vettünk szekrényt neki,ma már két adagot ki is mostam nemsokára bepakolhatok és a szobájukban is rendezgettünk szóval végre alakul és látom a végét.Kórházi csomagom még nincs kész remélem nem is kell még egy ideig,de azért már megvettem jó pár dolgot,azt is kicsit későn,de a lényeg nagyjából megvan.
Kisfiúnknak még NINCS neve!Nem tudunk dűlőre jutni nekem van egy favoritom,ami Levinek nem tetszik ő néha mond egy-egy nevet,ami nekem abszolút nem tetszik szóval bajban vagyunk:)
Ma sokat rendezgettük a szobát még a kiságy nincs összerakva még bordürt is akarunk venni ,kis kádat,pár ruhát,de holnap elmegyünk vásárolni szétnézni szóval csak behozzuk a lemaradást,amit én érzek lemaradásnak,mert Noémivel ilyenkor rég megvolt minden.
Noémi egy tündér nagylány sokat beszél,csacsog továbbra is mindenkit lenyűgöz a szövegével.Olyan nagyos , értelmes néha olyanokat mond,hogy nem hiszem el,hogy tényleg 3éves.
Továbbra is nagyon Apás ,de örülök ennek,azért még mindig aggódok,hogy majd pár napot külön kell töltenem tőle.Tesót várja szokta mondani,hogy "ha majd kiiszáll a tesóm levágom a körmét jó???vagy ha kiszáll a tesó,kiveszem a kiságyból.":))))Puszilgatja a hasamat,de nem naponta néha eszébe jut és már reggeli puszi után mondja is,hogy tesókámat is megpuszilom.Úgy vettem észre picit zavarja,hogy nem tudok veel hancúrozni,nem tud rajtam ugrálni ,mert mondja,hogy "amikor nem volt hasid akkor felvettél és majd ha kiszáll a tesóm felveszel újra?"
Ma azt mondta,hogy "ha kiszülteik a tesóm,akkor vele fogok aludni":)
Nemsokára vagyis 2nap és kezdődik az ovi!!!Nem hiszem el,hogy tényleg ovis lesz elrepült ez az idő és nagyon várjuk már,de mégis aggódva gondolunk az ovis napok elébe vajon hogy fogadja majd.Három és fél éve szinte soha nem vigyázott rá más mindig velünk volt,velem ,annyira megszoktam,hogy itt van velem beszélgetünk,együtt megyünk mindenhova,játszunk,főzünk nagyon fura lesz nélküle itthon napközben,de tudom,hogy kell neki az ovi szüksége van a gyerektársaságra már unatkozna veelm főleg most sehova se megyünk napközben,csak a kertben vagyunk és itt a környéken bringázik,rollerezik.Kell neki a változás.a gyerekek és sokat fog tanulni az oviban!
A betegségektől félek a leginkább,mert 27gyerek egy olyan kis szobában nagyon sok elég,ha egy beteg,de remélem nem vislei meg nagyon és a picinek nem hoz haza semmi durva betegséget és ő se kap el semmi ilyent.
Volt már nyílt játszónap pénteken,ahova én nem tudtam elmenni,mert vérvételre mentem és egyéb dolgaim voltak,de Levi ment vele és állítólag nagyon tetszett neki.Igaz,hogy csak az öt új gyerek volt bent a csoportban a többi 22 kint játszott tehát még nem ment élesben a dolog,de a fiatal óvónénivel beszélgetett,játszott Zsanikával nem nagyon engedték el egymást remélem majd jó lesz ez,hogy egy csoportban vannak.
Kicsit fura dolgok vannak itt az oviban pl nincs beszoktatás egyből ott kell hagyni őket ez azért aggaszt,mert nem járt közösségbe és azért szerintem 1hét vagy pár nap azért kéne ahhoz,hogy kialakuljon a bizalom az óvónénik felé,hogy simán ott maradjon.Ő sose volt mással nemhogy ezer idegennel,de remélem a legjobbakat,hogy jól fogja venni az akadályokat!
Kicsit sokat várnak el tőlük már most ebben az oviban pl nem törlik meg kakilás után a popsiijukat,és nem segítenek öltözni sem.Noémi elég önálló már rég elmegy egyedül wc-re felhúzza a bugyiját ,de kakilás után megszokta,hogy szól nekem.Szerintem egy 3éves még ezt nem kell tudja és nagyon kiváncsi vagyok,hogy most hogy lesz ha tényleg nem segítenek nekik.Öltözni is tud,de apóló ,pulcsi,kardigán nem megy neki és szerintem ezzel is ráérne még kicsit katonás az egyik óvónéni és sokat vár már most a gyerekektől,de nem akarok már rossz érzésekkel nekiindulni majd minden elválik,hogy hogy lesz.
Már megvettünk mindent az oviba még bele kell rajzolni a FENYŐFÁT a ruhákba és hétfőn reggel már igazi kis ovis lesz !:)
A felkeés azt tudom,hogy gond lesz ő mindig sokáig aludt szinte születése óta és nem tudom,hogy lesz majd a 7kor kelés,de remélem ebbe is belejön és mi is!
Az biztos,hogy hétfőtől új időszámítás lesz az életünkben és szorítok a lányomnak,hogy jól vegye az akadályokat és igazi ovis váljon belőle szeressen ott lenni.
A héten orvosnál jártam,vérvételen voltam hihetetlen számomra,hogy beléptünk szeptemberbe és nemsokára megszületik a kisfiam.
Úgy két hete kezd tényleg teher lenni ez az állapot a lábaim kezdtek dagadni,az ágyban megfordulás fájdalmas jajgatok ,mint egy öregasszony néha úgy érzem magam,mint egy rokkant.Előjött a szétszakadok érzés is már a járás se úgy megy elkezdődött a pingvin járás ,a dolgaimat se úgy tudom már csinálni szóval édes a teher,de azért teher.
Kisfiam nagyon mozgékony olyan durván mozog,nyomja ki magát,hogy sokszor felszisszenek és a lábát szinte mindig meg tudom fogni a jobb oldalamon úgy kinyomja.:))virgonc kis srác az biztos!
Úgy vettem észre,hogy sokkal többet van ébren,mint anno Noémi volt,Ő is rengeteget mozgolódott,de most még állva is érzem,hogy mozog ez a kis rosszcsont és éjjel is sokszor felébreszt,ha nem pisilni kell akkor ő rúgja a hólyagomat :)
Kiváncsi vagyok már nagyon,hogy milyen lesz ő miben lesz más,mint Noémi és picit tartok is tőle,hogy nem lesz olyan jó alvó baba meg nyugis,mint Noémi volt mindenki azzal riogat,hogy a fiúk rossz alvók,sírósak.Nálunk ez eddig kimaradt,majd most elválik lesz-e sok álmatlan éjszakánk,de remélem ő is kis nyugis baba lesz,mint a nővére:)
Kicsit aggasztott,hogy nincs szekrény,amibe bepakolnám a cuccait,így a ruhácskák ott álltak zacskókban,káosz volt már nagyon nagyon zavart,hogy nem haladunk nincs kész semmi,de végre vettünk szekrényt neki,ma már két adagot ki is mostam nemsokára bepakolhatok és a szobájukban is rendezgettünk szóval végre alakul és látom a végét.Kórházi csomagom még nincs kész remélem nem is kell még egy ideig,de azért már megvettem jó pár dolgot,azt is kicsit későn,de a lényeg nagyjából megvan.
Kisfiúnknak még NINCS neve!Nem tudunk dűlőre jutni nekem van egy favoritom,ami Levinek nem tetszik ő néha mond egy-egy nevet,ami nekem abszolút nem tetszik szóval bajban vagyunk:)
Ma sokat rendezgettük a szobát még a kiságy nincs összerakva még bordürt is akarunk venni ,kis kádat,pár ruhát,de holnap elmegyünk vásárolni szétnézni szóval csak behozzuk a lemaradást,amit én érzek lemaradásnak,mert Noémivel ilyenkor rég megvolt minden.
Noémi egy tündér nagylány sokat beszél,csacsog továbbra is mindenkit lenyűgöz a szövegével.Olyan nagyos , értelmes néha olyanokat mond,hogy nem hiszem el,hogy tényleg 3éves.
Továbbra is nagyon Apás ,de örülök ennek,azért még mindig aggódok,hogy majd pár napot külön kell töltenem tőle.Tesót várja szokta mondani,hogy "ha majd kiiszáll a tesóm levágom a körmét jó???vagy ha kiszáll a tesó,kiveszem a kiságyból.":))))Puszilgatja a hasamat,de nem naponta néha eszébe jut és már reggeli puszi után mondja is,hogy tesókámat is megpuszilom.Úgy vettem észre picit zavarja,hogy nem tudok veel hancúrozni,nem tud rajtam ugrálni ,mert mondja,hogy "amikor nem volt hasid akkor felvettél és majd ha kiszáll a tesóm felveszel újra?"
Ma azt mondta,hogy "ha kiszülteik a tesóm,akkor vele fogok aludni":)
Nemsokára vagyis 2nap és kezdődik az ovi!!!Nem hiszem el,hogy tényleg ovis lesz elrepült ez az idő és nagyon várjuk már,de mégis aggódva gondolunk az ovis napok elébe vajon hogy fogadja majd.Három és fél éve szinte soha nem vigyázott rá más mindig velünk volt,velem ,annyira megszoktam,hogy itt van velem beszélgetünk,együtt megyünk mindenhova,játszunk,főzünk nagyon fura lesz nélküle itthon napközben,de tudom,hogy kell neki az ovi szüksége van a gyerektársaságra már unatkozna veelm főleg most sehova se megyünk napközben,csak a kertben vagyunk és itt a környéken bringázik,rollerezik.Kell neki a változás.a gyerekek és sokat fog tanulni az oviban!
A betegségektől félek a leginkább,mert 27gyerek egy olyan kis szobában nagyon sok elég,ha egy beteg,de remélem nem vislei meg nagyon és a picinek nem hoz haza semmi durva betegséget és ő se kap el semmi ilyent.
Volt már nyílt játszónap pénteken,ahova én nem tudtam elmenni,mert vérvételre mentem és egyéb dolgaim voltak,de Levi ment vele és állítólag nagyon tetszett neki.Igaz,hogy csak az öt új gyerek volt bent a csoportban a többi 22 kint játszott tehát még nem ment élesben a dolog,de a fiatal óvónénivel beszélgetett,játszott Zsanikával nem nagyon engedték el egymást remélem majd jó lesz ez,hogy egy csoportban vannak.
Kicsit fura dolgok vannak itt az oviban pl nincs beszoktatás egyből ott kell hagyni őket ez azért aggaszt,mert nem járt közösségbe és azért szerintem 1hét vagy pár nap azért kéne ahhoz,hogy kialakuljon a bizalom az óvónénik felé,hogy simán ott maradjon.Ő sose volt mással nemhogy ezer idegennel,de remélem a legjobbakat,hogy jól fogja venni az akadályokat!
Kicsit sokat várnak el tőlük már most ebben az oviban pl nem törlik meg kakilás után a popsiijukat,és nem segítenek öltözni sem.Noémi elég önálló már rég elmegy egyedül wc-re felhúzza a bugyiját ,de kakilás után megszokta,hogy szól nekem.Szerintem egy 3éves még ezt nem kell tudja és nagyon kiváncsi vagyok,hogy most hogy lesz ha tényleg nem segítenek nekik.Öltözni is tud,de apóló ,pulcsi,kardigán nem megy neki és szerintem ezzel is ráérne még kicsit katonás az egyik óvónéni és sokat vár már most a gyerekektől,de nem akarok már rossz érzésekkel nekiindulni majd minden elválik,hogy hogy lesz.
Már megvettünk mindent az oviba még bele kell rajzolni a FENYŐFÁT a ruhákba és hétfőn reggel már igazi kis ovis lesz !:)
A felkeés azt tudom,hogy gond lesz ő mindig sokáig aludt szinte születése óta és nem tudom,hogy lesz majd a 7kor kelés,de remélem ebbe is belejön és mi is!
Az biztos,hogy hétfőtől új időszámítás lesz az életünkben és szorítok a lányomnak,hogy jól vegye az akadályokat és igazi ovis váljon belőle szeressen ott lenni.
![]() |
| A leves evést még tanulni kell egyedül:) |
![]() |
| Bébi ruha kupac és káosz |
![]() |
| Noémi sarka |
![]() |
| Ruhácskák egy része |
![]() |
| Új szekrény |
Forró Budapest
Már lassan 3hete,hogy visszajöttünk Pestre,csak nem volt kapacitásom írni:)
Otthon a hét másik fele elég hamar eltelt nem történt semmi érdekes elég hüvös is lett,amit mondjuk nem bántunk,de mivel többen is nyaraltak nem nagyon találkoztunk senkivel,sétálgattunk,játszótereztünk meg Anyuékkal voltunk.
Én néha eléggé szenvedtem itt fájt ott fájt valami hasmenős vírust is összeszedtem szóval eléggé kezdtem várni a hazaindulás napját aggódtam az út miatt is.
Az út rossz volt már az állomáson láttam itt gond lesz ezer ember volt, a fülkében heten voltunk fülledtség,zsufoltság mozdulni nem lehetett és nekem külön rossz volt,hogy nem volt helyem,és felülni se tudtam,mert fölöttem is ágy volt,ha fel akartam állni egyszer szinte a padlóra kellett lemennem ,hogy le tudjak az ágyról szállni.Már az út elején kiderült,hogy két órát késni fogunk,valami munkálatok miatt na ott kicsit azt éreztem,hogy inkább leszállok,mert nekem már a 14óra is iszonyú soknak tűnt,de végül lenyugtattam magam.Noémi szépen aludt én meg feküdtem,ha már nem bírtam akkor kimentem a folyosóra.
Volt még két gyerek a fülkénkben nagyobbak voltak,de Noémi nagyon jól érezte velük magát legalább lefoglalta ,mert néha a vége felé,már nyafi volt minden baja volt a végére ,de nekünk felnőtteknek is.
Ha még egyszer kéne bevállalni ezt az utat ennyi idős pocakosan nem vállalnám ,de szerencsére rendben megérkeztünk volt nagy öröm Levi nagyon várt minket.
Nagyon nagy meleg fogadott szinte kapkodtuk a levegőt,de mégis örültem,hogy végre Pesten vagyok biztonságban ilyen se sűrűn fordult elő velem.
Az a hét egy szenvedés volt ,nem lehetett aludni 40fokok voltak én alig mentem ki nem gondoltam,hogy ennyire megvisel ez az egész,de hát hiába akkor már33hetes voltam.
Noémi örült a játékainak,barátnőinek,de főleg Apucikájának akiről azóta se száll le imádja nem csitult az Apa őrület,de ez nem is baj.
Ő a meleget is jobban viselte pancsolt a kertben,sétáltak ,bringáztak,vásároltak Apájával,ha már nem tűzött annyira a nap.
Otthon a hét másik fele elég hamar eltelt nem történt semmi érdekes elég hüvös is lett,amit mondjuk nem bántunk,de mivel többen is nyaraltak nem nagyon találkoztunk senkivel,sétálgattunk,játszótereztünk meg Anyuékkal voltunk.
Én néha eléggé szenvedtem itt fájt ott fájt valami hasmenős vírust is összeszedtem szóval eléggé kezdtem várni a hazaindulás napját aggódtam az út miatt is.
Az út rossz volt már az állomáson láttam itt gond lesz ezer ember volt, a fülkében heten voltunk fülledtség,zsufoltság mozdulni nem lehetett és nekem külön rossz volt,hogy nem volt helyem,és felülni se tudtam,mert fölöttem is ágy volt,ha fel akartam állni egyszer szinte a padlóra kellett lemennem ,hogy le tudjak az ágyról szállni.Már az út elején kiderült,hogy két órát késni fogunk,valami munkálatok miatt na ott kicsit azt éreztem,hogy inkább leszállok,mert nekem már a 14óra is iszonyú soknak tűnt,de végül lenyugtattam magam.Noémi szépen aludt én meg feküdtem,ha már nem bírtam akkor kimentem a folyosóra.
Volt még két gyerek a fülkénkben nagyobbak voltak,de Noémi nagyon jól érezte velük magát legalább lefoglalta ,mert néha a vége felé,már nyafi volt minden baja volt a végére ,de nekünk felnőtteknek is.
Ha még egyszer kéne bevállalni ezt az utat ennyi idős pocakosan nem vállalnám ,de szerencsére rendben megérkeztünk volt nagy öröm Levi nagyon várt minket.
Nagyon nagy meleg fogadott szinte kapkodtuk a levegőt,de mégis örültem,hogy végre Pesten vagyok biztonságban ilyen se sűrűn fordult elő velem.
Az a hét egy szenvedés volt ,nem lehetett aludni 40fokok voltak én alig mentem ki nem gondoltam,hogy ennyire megvisel ez az egész,de hát hiába akkor már33hetes voltam.
Noémi örült a játékainak,barátnőinek,de főleg Apucikájának akiről azóta se száll le imádja nem csitult az Apa őrület,de ez nem is baj.
Ő a meleget is jobban viselte pancsolt a kertben,sétáltak ,bringáztak,vásároltak Apájával,ha már nem tűzött annyira a nap.
![]() |
| Szeredában |
![]() |
| Felirat hozzáadása |
![]() |
| Reggel a vonaton |
![]() |
| Utas társak |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







































