4nap

Sírós nap:(reggel minden simán ment kelés,öltözés olyan kis ügyes tényleg ahhoz képest,hogy 3évig sose kellett korán kelnie és ő nem is kelt korán most 7-kor kelünk kicsit még lustálkodik mesét néz felöltöztetem ,ha kedve van reggelizik,aztán szép lassan elindulunk.


Bementünk átöltözés és ilyenkor már jövök is el,de most Meli bement  acsoportba,hogy rávegye Zsanikát,hogy egyen,mert semmit nem akar enni.Leguggolt az asztaluk mellé Noémi és a többi gyerek is figyelte Melit,de Noémi kezdett keresni és kérdezte,hogy "Anya itt maradsz ameddig megiszom a kakaómat"?annyit tudtam mondani,csak,hogy hááát és már ugrott fel és sírt nagyon:(((
Annyira mérges voltam magamra,hogy minek mentem be csak összezavartam és Meli is,mert nem szoktunk oda bemenni elvileg nem is szabad.
Innentől csak mondta sírva,hogy "nem akarok itt maradni menjünk haza légyszi menjünk haza"vagy menjél be az óvónénihez mondd meg,hogy többet nem jövök és vette le az ovis zsákját,hogy induljunk:((annyira keservesen sírt semmivel nem lehetett se meggyőzni,se megnyugtatni.Ő amúgy se az a meggyőzhető fajta még általam sem,nemhogy idegenek által.Óvónéni kijött próbálta győzködni,de csak sírt el is futott előle:(

Kint ültünk a folyóson ő sírt én meg éreztem megszakad a szívem előtte nem mertem sírni,de néha azért potyogtak a könnyeim.Mindent mondtam neki,biztattam de egyáltalán hallani se akart oviról,vagy,hogy bemenjen.1órát így ültünk kint  ketten közben az egyik aranyos Dadus jött vigasztalni próbálta ,de semmi sikerrel még kakaót is hozott neki ,aztán kijött az óvó felvette bevitte nagy ordítva én meg eljöttem jól kisírtam magam.

Ott bent erősnek mutatkoztam nem sajnáltam látványosan,próbáltam határozott lenni,hogy nehogy érezze,hogy az anyja se akarja itt hagyni ,de kint már nem bírtam.

1óra múlva megnéztük őket az udvaron jól játszottak bánatnak nyoma se volt és délután is jókedvűen várt aludt,evett is szépen minden rendben volt.

Azért sikerült nekem annyit stresszelni,hogy a hasam nagyon görcsölt egész este.Ezt még szoknunk kell mindannyiunknak,hogy ez nem csak néha lesz így,hanem minden nap kelni kell menni este időben feküdni ez már elég lenne ujdonságból és akkor még ott az a sok új dolog és gyerek az oviban,de remélem megszokja és szeretni fog oda járni.

Tényleg van ilyen szülő meg olyan szülő én az a szülő vagyok,aki sose passzolta le a gyerekét szívesen tényleg alig vigyázott rá párszor Anyu,Anyós kb kétszer és Meli többször pár órát ha vizsgálatra mentem.Mindig velem volt együtt csináltunk mindent és most annyira fura üres a ház,csend van,nem kell rá figyelni és még lelkiismeret furdalásom is van,hogy én itthon vagyok és őt meg beraktam oviba:(pedig tudom,hogy nagyon kell neki sokat tanul ott,itthon már unatkozna csak velem, mindjárt jön a tél mit csinálnék vele,hogy kötném le,ha megszületik a tesó tehát tudom,hogy jó így ,csak nehéz nagyon nehéz.

Telommal lefotóztam a kis síróst úgy kb 1óra sírás után

indulás előtti lustálkodás

Induljunk máár

vidám ovisok

:(