Dominik alvásidejében indultunk végig is aludta a két órás utat Noémi meg izgult,hogy mikor érkezünk már meg Bobóhoz.
Volt nagy öröm amikor meglátta a kertben Bobót a padon üldögélve :)Nagyon jól éreztük magunkat csodás időnk volt kihasználtuk minden egyes percét.
Dongika ott nem gyakorolta a lépegetést ,mintha nem is lett volna tudatában annak,hogy ő már lépett négyet.Ma viszont már kétszer odament a testvéréhez ,aki elkezdett tapsolni,sikitozni,hogy járni látja az öccsét ,Dominik meg nézett rá csodálkozva ,hogy minek örül.
A képek sajnos valamiért bent nagyon rosszul sikerültek.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése