2012. augusztus 1., szerda

Mindjárt indulunk

2óra múlva indulunk ki a vonathoz csak már ott lennénk!Nagyon nagyon meleg van nem tudom hogy fogjuk bírni,mert a vonaton pont a hálófülkékben nincs klíma és a határig minden fánál megáll.Ahogy lassít a vonat már izzadunk.Kaját se tudom mit rakjak az útra  a meleg miatt.

Tegnap este is sokat pakoltam és ma is eddig,de már minden megvan.Azért ezt a pakolás részét kihagynám,meg a 14órás utat.

Majd onnan jelentkezem.

2012. július 31., kedd

32heti ultrahang

Ma kellett mennem a 32heti genetikai ultrahangra ahol minden rendben volt kisfiúnk már 1650gramm!

Kicsit rámijesztett a szonográfus,mert kérdezgette,hogy mennyinek mérték legútóbb és az mikor volt stb???kérdeztem,hogy valami baj van??mondta,hogy egyébként nincs,csak ő 1héttel kisebbnek méri tehát nem 32hetesnek,hanem 31.Mondtam,hogy akkor nincs gond,mert végig volt két hétnyi eltérés első perctől,csak két hete a 4D-n mérték nagynak és aszerint lennék most 32hetes,de amúgy 31.Mondta az aszisztens ,hogy tényleg a gépben is látja,hogy végig volt eltérés és így nincs is semmi gond,mert a két héttel ezelőtti méretekhez képest,pont annyit fejlődött amennyit kell.
Szóval megnyugodtam!!!

Igaz,hogy sajnos nem láthattam semmit,mert most nem az az aranyos szonográfus volt,aki eddig mindig és ez a nő meg totál fordítva fektetett háttal a monitornak:(((Még jó,hogy voltunk 4D-n,mert szomorkodnék,hogy csak a 20héten láttam.Most nekem az volt a fontos,hogy minden rendben van-e út előtt mégis nyugodtabb vagyok így.
Noémit nem tudtam senkire rábízni,mert mindkét szomszédnak dolga volt így az a helyzet alakult ki,hogy Apa munkahelyén volt addig,ahol jól érezte nagyon magát haza se akart jönni,amikor érte mentem:)
Szerencsére meg lehetett ezt így oldani és nagy szerencse,hogy Levi itt dolgozik 10percre ez két hónapja még lehetetlen lett volna.

Tegnap háziorvosnál is voltam meg könyvesboltozni szóval holnap útra fel!!!Izgulok,mint mindig ilyenkor a pakolás részét kihagynám,meg a nagyon hosszú utat,de jó lesz majd hazaérkezni és remélem otthon nem lesz nagyon meleg,mert most már nagyon besokalltam a melegtől.

2012. július 30., hétfő

Nagyon tetszik

Ma olvastam egy idézetet és nagyon megtetszett!Igaz remélem még nagyon soká fog eljönni ez az idő,de azért bemásolom ide,mert szép!

Kedves Lányom: ha majd egyszer öregnek látsz, légy türelmes kérlek, és mindenek előtt próbálj megérteni engem. Ha majd ugyanazt ismételgetem, ne torkollj le azzal, hogy „ezt már ezerszer elmondtad”, csak hallgass meg kérlek. Emlékezz majd, hogy kislány korodban hányszor meséltem Neked, estéről-estére ugyanazt a történetet, amíg elaludtál. Ha majd nem akarok megfürdeni, ne szégyeníts meg, ne veszekedj velem, hanem jusson eszedbe hányszor kergettelek különböző ígéretekkel az esti fürdőzés előtt. Ha azt látod majd, hogy tudatlanul állok az új dolgok előtt, hagyj időt tanulnom és ne mutasd, hogy reménytelen eset vagyok. Emlékezz rá Kedvesem, hogy mennyi mindenre tanítottalak meg kiskorodban: szépen enni, egyedül felöltözni és megfésülködni, felvenni a kesztyűt az Élet kihívásaival szemben. Ha nehezemre esik majd a járás, hagyd, hogy beléd kapaszkodjam, ahogy én segítettem Neked az első lépéseknél. Ha beszélgetés közben elejtem a szavak fonalát, ne követeld, hogy lehajoljak érte, csak hallgass meg. Amikor pedig eljönnek az utolsó napok, ne hagyj magamra azért, mert szomorúnak vagy tehetetlennek érzed majd magad. Segíts az út végére érni. Én pedig egy cinkos mosollyal megköszönöm Neked, hogy együtt töltöttük ezt az időt: az Élet ajándékát!

2012. július 28., szombat

Lecsó:)

Nem szoktam ide ilyen jellegű bejegyzéseket írni,de mivel már a blog a babavárásról is szól leírom,hogy ma lecsót ettem:)
Én mindig úúútáltam főve a zöldségeket nem bírtam lenyelni se nem esett jól,ha Anyósom főzött még régen akkor is csak a levét kóstoltam  meg,szóval a totál nem szeretem étel  kategóriába tartozott.

Levi mondta,hogy ma ő azt főz, besegítettem azért a végén,mert mondtam ,hogy tegyünk bele rizst,hogy legyen laktatóbb meg virslit.Persze füstölt Erdélyi(házi)szalonnán piritotta le a hagymát zöldségeket az is megadta az ízét és nem éppen diétás lett,de sebaj.

Amikor már kavargattam alig vártam,hogy kész legyen rendesen kívántam,de gondoltam,hogy max megint  a levéből eszek erre minden válogatás nélkül megettem egy nagy tányérral,aztán később megint ettem belőle Levi nem hitt  a szemének:)
Kicsi fiam utána olyan bulit csapott  a hasamban szóval ő kívánta ennyire hihetetlen mennyire más ez a terhességem kiló számra eszem a gyümölcsöt amennyit kb egész eddigi életemben nem ettem és most ez a lecsó is:)
Szóval egészségedre kisfiam!:)

Még 1nap és belépünk a 32hétbe felfoghatatlan,hogy két hónap és már itt a szülés és újra átélhetem azt a csodát,amit csak egy gyerek születése adhat.
Ma megnéztük a 4D-s vidit olyan édes már alig várom,hogy meglássam élőben is,hogy milyen ő,de azért még jó két hónapig szeretném,ha maradna bent  a jó kis nyugis pocakban.

Jövő szerdán megyünk haza kicsit félek a hosszú úttól ,mert 14óra mégiscsak hosszú,de remélem minden rendben lesz oda is vissza is feküdni fogok a vonaton meg felállok,sétálok.
Keresztelni megyünk  két keresztgyerekkel fogunk gazdagodni augusztusban:)

Szeptembertől kezdődik az ovi,érkezik a kis tesó szóval most aztán egy jó darabig nem megyünk most még szeretnénk kihasználni.

2012. július 23., hétfő

Nappal már nem

Elfelejtettem lejegyezni ,hogy Noémi úgy 3hete nem szopja napközben az ujját ami nála iszonyat nagy dolog,mert nagyon sokszor szopta napközben mesenézés közben is főleg itthon,mert ha a takarója nem volt nála akkor nem.Már otthon Anyuéknál aggódtam,hogy így mi lesz az oviban ennyire takaró fügőő és véresre lyukasra szopta az ujját nagyon durva volt.
Most olyan jó,hogy csak este lefekvés után szopja amig elalszik nem is tudom hogy szokott így le.Máskor,ha játszón,vagy bárhol voltunk ahogy hazaértünk rohant be kapta el a takaróját és szopta ezerrel az ujját és most akármennyi időt vagyunk távol rá se néz a takaróra hazaérkezés után:)

2012. július 22., vasárnap

Dackorszak,vagy valami más?

Noémivel mostanában nagyon nehéz és ezzel még semmit nem mondtam.

Úgy kb 1hónapja elég sokat hisztizik mindenért ,ordít,őrjöng,verekszik nagyon elszomorít.
Amióta visszajötttünk Erdélyből azóta változott meg ennyire otthon szinte nem is kellett rászólni ,persze biztos benne volt az,hogy körülvették a nagyszülei,keresztszülők,Dédimamák folyamatosan találkoztunk valakivel,mentünk valahova.

Visszajöttünk itt azért ez leül,igaz,hogy imád kint lenni  akertbe egész nap eljátszik kint Zsanikával imádják egymást szóval elfoglalja magát,de ha be kell jönni ordít,vísit nem akar bejönni.

Ami engem aggaszt az inkább az,hogy ahogy az idegenekhez kezdett viszonyulni.Régen is,szégyellősködött,visszahúzódott ,ha idegenekkel találkoztunk,vagy valakihez mentünk,de kb 10perc alatt felengedett és onnan már nem volt probléma vele. 
2hete elmentünk egy ismerős házaspárhoz és ott már az ajtóban sírni kezdett gondoltuk majd felenged,de sajnos nem 1órán át sírt,hisztizett kapott egy sütit ledobta a földre meg ilyenek.

Nem sokkal utána Levi elvitte új személyit csináltatni,mert lejárt mindkettejüknek.Már előre féltem,hogy ott is hiszti lesz és sajnos úgy is lett.Már az okmányiroda bejáratánál sírt,hogy menjünk innen,aztán bent már üvöltött.Amikor végre sorra kerültek egyáltalán nem volt hajlandó felülni a székre,hogy lefotózzák.Hiába győzködte Levi nem és nem és ehhez még üvöltött iszonyatosan.Kimentek Levi próbálta szépen,határozottan,szigorúan ő csak üvöltött,hogy neeeeeem:(((
Végül visszamentek,megint sírt,de vaalhogy 5mp-re leült és készült róla egy sírós fotó.

Egyébként olyan értelmes mindent meg lehet vele beszélni nem értem ilyenkor mi van a fejében.

1hete mennem kellett védőnőhöz szokásos tanácsadásra vittem magammal.Elején elég kommunikatív volt ismerte a védőt,de amikor le akarta mérni őt nem hagyta azonnal sírás végül egyszer kiment a védőnő és én lemértem a súlyát és a magasságát is,mert most lett volna a 3éves státusz.Amúgy 102centi és 15kg.

Ezután megbeszéltük Katival,hogy nem erőltetjük ismeri Noémit tudja,hogy mit tud vagyis mindent,amit most kell hagyjuk inkább.
A végére hagyta a szívhanghallgatást és amikor berakta a papírt a hasamhoz Noémi sírni majd üvölteni kezdett kitépte a papírt a hasamtól ,majd síkitva kirohant és kint is síkitott.Nem volt se bent se kint sneki így hagytuk meghallgattuk a szívhangot és csak utána mentem ki.Kérdeztem ezt miért csinálta?mi a baj?azt mondta"nem akarom elmondani Anya".Védőnő teljesen kivolt,hogy ő így még nem látta Noémit és ez már nem hiszti ,hanem érte őt valami trauma plusz engem nagyon félt:(((

DE MILYEN TRAUMA ÉRTE???komolyan annyira kivagyok,hogy mi történt vele.Arra gondoltam,hogy amikor visszajöttünk mentünk Heim Pálba hasi uh-ra meg vérvételre és ott nagyon sírt nem-e fél azóta,vagy arra ,hogy megviseli,hogy itt csak mi vagyunk neki és hol vannak Mamáék,VAGY az jön így le nála,hogy jön a tesó????

Nem tudom,de iszonyat nehéz ,mert Levivel néha csak nézünk és sírni tudnánk,hogy mi van a kislányunkkal aki olyan kis értelmes,tündér kislány.

Biztos van benne hiszti is ez 100%,de az,hogy nem lehet lenyugtatni,meg,hogy fél az idegenektől ezt nem értem.

Pénteken Győri barátaink jöttek látogatóba voltunk náluk márciusban 3napot nagyon jól érezte ott magát,de most amikor megjelentek a szokás elrohanás,üvöltés és szinte a végéig nem is jött ki mi kint voltunk a kertben ő meg ült bent inkább és duzzogott.Az még hagyján lenne,ha mondjuk kis csöndes lenne és nem szólna órákig ilyenkor,de ő úgy hisztizik és,ha meg akarjuk győzni ledobja magát a földre úgy ordít.Őszintén nagyon nehéz nem is mindig tudunk türelmesek lenni vele ilyenkor.

Akaratos is tény,hogy nekem néha nincs idegrendszerem a hisztijéhez és könnyebb inkább teljesíteni,amit kér,mint hogy ellenkezzek.
Pl felkelés után fagyit kér mondom,hogy most nem,majd rggeli után ezután ő kezdi,hogy légysziii aztán síkit,aztán kinyitja a hütőt,de már nem engedek nem és nem,amire nemet mondok az nem,mert  a fejünkre nőtt teljesen.Mindent azonnal akar,ha nem kapja meg képes még 40percig kérni,könyörögni ha nem kapja meg mondja"nem szeretlek anya! na egy ilyen alkalommal ment a sarokba Levi is itthon volt.
Azt a hisztit,hogy ő bent kell álljon a sarokba azt elmondani nem lehet.Tépte a haját,kaparta a falat,mozgatta a szekrényt,rugott,ütötte az apját és mindezt úgy 50percen keresztül,de nem engedtünk bent kellett maradnia és kész.Közben mondtam neki,hogy miért kell ott állnia,de ő csak ki akart jönni és üvöltött végül úgy 1óra őrjöngés után kért bocsánatot.Szerintem itt jött rá,hogy nem az van,amit ő akar,mert mintha ritkultak a hisztik,de közel sincs itt a vége.
Ha rosszat csinál megy a sarokba hiába üvölt akkor is megy.
Van még egy aggasztó dolog nála,hogy néha3-5-10percenként megy pisilni.Elvileg szervi baja nincs utána olvastam idegrendszeri probléma lehet :(((komolyan néha 3perceként megy vagy pisil,vagy nem,de ő úgy rohan,mintha mindjárt bepisilne holott előtte pisilt.
Ez lehet figyelemfelhívás is ,mert azóta nagyon figyelek rá lekötöm ,ahogy mondja,hogy jajj pisilniiii valamit gyorsan kitalálok és mondom,hogy bírja ki.Ez sokszor bejön annyira,hogy egyik nap így mentünk el a belvárosba és azalatt egyszer sem pisilt,pedig itthon menni akart.

Pár napja mintha kimaradni látszik ez a sok pisilés,de meglátjuk .Most azt csináljuk,hogy sok progit csinálunk hármasban ilyenkor nagyon boldog,felszabadult jókedvű .Minél többet foglalkozunk vele mindketten és úgy látszik ,hogy segít és ezek a közös programok is.

Nagyon Anyás előre félek mi lesz,majd ha be kell mennem szülni,de reménykedem,hogy addig változnak ezek a dolgok és valamivel könnyebb lesz.
Hisztik azért naponta vannak ,ha valami nem úgy van,ahogy ő akarja,de tényleg mintha javulna a helyzet én nagyon reménykedem!
Komolyan félek bárkivel találkozni,hogy hogy fog viselkedni bár az az igazság,hogy itt nem nagyon járunk senkihez  és lehet ez is közrejátszik nála minden esetre nem könnyű és nagyon elkeserít,de hiszem,hogy őszig túl leszünk ezen!

Városliget

Ma is csodás délutánunk volt kimentünk a Ligetbe közel is van ,szeretjük is:)

Sétáltunk,Noémi és Levi labdáztak, rohangásztak,játszóterezés is volt persze na meg kacsa etetés Noéminek újabban ez a kedvenc:)
Rengeteget sétáltunk el is fáradtunk a végére ,de szuper volt.