2009. május 20., szerda

Belerázodtunk

Ahogy teltek a napok,hetek egyre jobb volt minden kezdett kialakulni a napirendünk és Noémi majdnem átaludta 1honaposan az éjszakákat sőt tulzás nélkül állithatom,hogy átaludta!

1hónaposak vagyunk:)
 Napközben voltak sírókázások,de Bereczki-Szinetár páros dalaira mindig megnyugodott:)



Már 6hetes!:)
Eljött a várva várt nyár is sokat tudtunk kint lenni,megismerkedtünk a környékbeli Anyukákkal Noémi tovább is birta kaja után így nem volt akadálya a nagy sétálásoknak:)
8hetesen
2hónaposan huncut:)

2009. április 28., kedd

Szüléstörténet

Bementünk a korházba szülésznők néztek rám érdekesen Husvét napján szülniii???na mindegy felvettek megvizsgalt az ügyeletes doki a Kia aki egy tündér volt.Mondta,hogy a barnazas attol van,hogy rövidül a méhnyakam és igen elindult valami,de ez még nem a szülés hiába jönnek a fásások5percenként.Méhszáj 2000 és a baba is jól érzi magat.Fájásmérő is 20-30akat mutatott.Sétaljunk egyet a folyóson és 1ora mulva ujra Nst.
Sétaltunk én éreztem,hogy egyre jobban fáj és mértük 3percenként jöttek.1ora mulva ujra nst és láss csodát fájások 80-90-100. Sétáltunk tovább a folyoson a korház üres volt és csendes senki nem szült.
Aztán csak sétáltunk rendületlenül és a fájások továbbra is 3percenként jöttek..ujabb nst-k amiből kiderült,hogy mégis elindult valami,de még NAGYON az elején vagyunk.5kor bejött dokim megvizsgalt méhszaj 1111 szoval ennyit valtozott.Ő hazament semmi értelme nem volt maradni mondta,hogy Husvéti baba lesz ez biztos.Amugy 16-ra voltam kiirva kicsi lányom sietett kifele.
Aztán beköltöztünk a szülőszobaba már nem birtam kint sétálni ültem inkább bent a széken.Közben bejött Hortobágyi Lilla szülésznő 7-kor aki egy tündér hihetetlen sokat köszönhetek neki.Ő beszélgetett velem,nyugtatott elmondta,hogy tudja h már most fáj de ezek még nem igazi fájások és ha nem tágultam kb 1ora mulva se semmit Levente hazamehet.Én nagyon elkeseredtem,hogy nem akarok egyedül maradni és annyira reméletem,hogy tágulok valamit.2ora mulva ujabb vizsgalat szülésznő vizsgalt 2centi.Megkaptam a beöntést aztán vajudgattam szépen lassan.
Lilla 2oránként vizsgalt 2ujjal borzaszto volt ,mert mondta h ne haragudjak de fájni fog mert előre kell huznia a méhszájamat annyira fent van,hogy alig éri el és a baba feje nyomja felfele és huzni fogja előre.Fájt is mint állat.Bejött dokim ő is megvizsgalt iszonyat fájt szerintem direkt ugy vizsgaltak ja és fájások alatt amik már 1-2percesek voltak és nagyon erősek.Lilla mondta,hogy lélegezzek én mindent megtettem csak,hogy jobb legyen.4centinél javasoltak az Edát ,mert hogy nem fogom birni már most nagyon erősek a fájások és még hosszu az ut.Ok bejött a Kia ő adta be.Nem találta azt  apontot ahova beszurhatná a kanült.3szor szurt meg közben nekem jöttek a fájások .ne mozduljak előredőlve férjembe kapaszkodva iszonyat fájt 100szor bocsánatot kért,h ne haragudjak olyan szépen tartom a hátam ,de mégis kinoznia kell dicsért és kérte a bocsánatokat.Na végre sikerült kezdtek enyhülni a fájások vagyis az érzés maga.Mondtak h probaljak meg pihenni mert hosszu az ut és lassan 2éjszakája nem aludtam.
Épphogy elszunditottam hallom,hogy a baba szivhangja lassul és egyre lassabb  nézem majdnem 50.Férjem kirohant 3doki be nézték,hogy mi lesz rohanunk császározni, vagy nem.Oxigént kaptam 10percen keresztül amikor jobb lett.Én ugy megijedtem,hogy azt hittem meghalok és láttam a dokik arcán is h megijedtek.Na ezek utan hiába normalizálodott a szivhang 1szemhunyásnyit nem aludtam rettegtem,hogy ujra baj lesz.4KOR bejött doki,h burkot repeszt előtte megvizsgalt megint jo keményen és ettől elpattant a burok egyből ömleni kezdett.Hallom,h mondja belekakilt  a vizbe.Nem hittem el ,h még ez is.Mondták h amikor leesett a szivhangja akkor elnyomott 1eret  a köldökzsinorban és ettől belekakilt a vizbe.
5kor megint vizsgal a dokim hát nagyon lelassultunk mert 4kor 7centi voltam és most még8 leállt az egész 1orát ad, és ha nem tágulok 3variácio közül 2 császár.Én megint kiborultam ne már,hogy ennyit szenvedtem és császár lesz.Amugy egész idő alatt dicsért,hogy nem jajgatok és h mennyire türelmes vagyok,meg h mindent megteszek csak h haladjunk.Ő is aggodott h ha már ennyit szenvedtem megérdemlem a hüvelyi szülést.
5től 6-ig imádkoztam,h csak táguljak ki könyörgöm nem akarok ezek után császárt.Mondta a Lilla,hogy készüljek fel lehet az lesz most ad egy kis oxotocint addig nem akart.Innentől éreztem ilyen székelési inger félét, csak sokkal erősebbet.Megint kaptam egy adag Edat ,de a nyomási ingert éreztem.6kor bejött a dokim én rettegve várom,h mit mond megvizsgal, azt mondja szülünk Rékám!!!.Ránéz az órára 6ora! fél 7re el is felejti, mivel a baba feje végig nagyon szépen lent volt.Na felraktak a lábaim és mondták,hogy ha jön az inger nyomjak nagy levegő be bent tart stb stb
Én esküszöm akkora erőt kaptam attól,hogy megszülhetem rendesen,hogy ugy nyomtam ,h a feje második nyomásra kint volt.Szülésznő mondta Réka nagyon ügyes kint van a feje már nincs sok.Én csak koncentráltam,hogy jo helyre nyomjak a dokim nyomta a hasamat és 4ik nyomásra kint volt:)kb 8perc alatt .Dokim se hitte el h ezek utan ilyen gyors voltam nem győztek dicsérni:) és ugy örültek ők is,hogy sikerült.Ja és a nyakára duplán rávolt csavarodva a köldökzsinor.Kismanómat rámrakták  és rámnézett egyből:)én ugy bőgtem,de  a férjem mégjobban.Nem volt magzatmázas csak kicsit véres  és kék a rátekeredett köldökzsinor miatt ,hihetetlen érzés volt a kis meleg testét érezni.Elvitték Apa ment vele, kijött a méhlepény is összevartak jo hosszasan aztan én ugy elkezdtem remegni,hogy lekelett fogjon a Lilla mint 1epilepsziás és belilult a fejem is.Betakartak5takaroval én 1oran keresztül remegtem nagyon rossz volt.Aztan mondtak maradjak még pár orát ugyse szül senki .Ott voltunk még kb4orat a szülőszoban.Mondtak h sok vért veszitettem és elrepedt a méhnyakam .
Aztán amikor jobban lettem,behozták a kis gyönyörüségemet ,cicire raktam és ugy rácuppant,hogy mi a férjemmel csak lestünk :)utána kitoltak a szobába és onnantól elkezdődött a mi kis csodálatos életünk ,hármasban.
Megérkeztem!

2009. április 18., szombat

Nehéz kezdet itthon

A kórházból hazatérve már egyáltalán nem voltam biztos magamban és erre még rátett a fájdalmas szoptatás egy nagy lapáttal!Noémi szopizott azzal nem volt gond tejem is volt úgy ahogy,de olyan szinten szívta a mellemet,hogy csillagokat láttam sokszor sirva szoptattam.
Érdekes,mert a szülésről,terhességről mindent elolvastam,de erről semmit,hogy a szoptatás mennyire tud fájni.Kisebesedett a mellbimbóm ekkor fejni kezdtem ,de éjjel mindig szoptattam,mert Noémi csak úgy nyugodott meg.

Egyszer csak egyik naprol a másikra lecsökkent a tejem mennyisége én totál kivoltam,mert nagy szoptatás párti vagyok mindent megtettem,hogy újra tejem legyen több-kevesebb sikerrel és sok sírással.Szerencsére itt volt Anyukám és megnyugtatott,hogy nincs semmi baj,ha pótlom tápszerrel más baba is kap tápszert.Én még az első napokban sírva csináltam meg a tápszerét igaz nem sokat kellett adnom,csak pótolni amikor sírt,hogy nem elég neki és mindig mértem ezek után úgyhogy tudtam,hogy mikor éhes.

5naposan a bölcsőben
Gyönyörködöm
2hetesen
Nappal jól elvolt Noémi nagyokat aludt mindig szopi után,de éjjel 1kor elkezdett sirni és beletelt 2orába mire megnyugodott ez napirenden volt!Szoptatással továbbra is kinlódtunk ő szivta erősen és bőgtem,aztán fejtem sokat,hogy ne apadjon el,mert néha csak 50ml volt az egyik mellembe szokásos 90helyett.Eléggé megviselt engem ez az időszak,mert mindent megtettem,hogy szoptassam.Aztán szép lassan belenyugodtam,hogy az én babám tápszert is kap,így mintha már ő is jobb kedvü lett volna.Napközben szinte összenőttünk én fekve szoptattam és volt,hogy 40percet szopizott egyik mellemből közben szundizott rajta,de úgy voltam vele,ha ez neki jó hát tegye jól elvoltunk mi igy ketten összeértek a szopik,de így volt ez jól:)
Első séta

3hetesen
Nagyi aznap ment haza
Eléggé rossz volt miután Anyu hazament,de aztán szépen belerázódtunk mindketten a hétköznapokba:)

4hetesen


2009. április 12., vasárnap

A finishben

Közben sorra szültek meg a fórumos kismama társaim és éreztem nekem is nagyon közeleg már az idő!

A szüléstől eléggé féltem világéletemben,de ahogy közeledett a nap úgy nyugodtam meg.Úgy gondoltam úgyis át kell esnem rajta:) reménykedtem a legjobbakban és már nagyon vártam,hogy megláthassam kislányunkat aki 9hónapig a pocakomban volt.

Közben elkészült  a gyerekszoba is
Én egyre jobban kinlodtam a gyomorsavval amitől már néha ülve aludtam,egyre jobban nyomott mindenhol Noémi és egyre jobban éreztem,hogy közeleg az idő:
április 4-én
10-én volt a szülinapom..
Szülinapom előtt "megbeszéltem!Noémivel,hogy ne jöjjön már az anyja szülinapján,hadd ünnepeljünk külön és,ha már többet is lehet kérni hadd töltsem a Húsvétot még 2in 1 aztán mehetünk szülni:)

De a lánykám már ekkor megmutatta az igazi kos vonását,hogy csak azértis..én készültem a Húsvéti bárány,sonka,tojás evésre lélekben ő meg készült kifele,mert nagyszombaton éjjel érdekes érzéseim voltak a hasamban,de nem tudtam eldönteni,hogy mi az.Igazábol ott alul éreztem ilyen megszorit-elenged érzést forgolodtam,sétáltam egész éjjel,de az alvás sehogy se ment.
Húsvét reggel 12-én Levi nagy vidáman ébredt,hogy de jó indulhatunk Anyukájáékhoz kajálni a hőn áhitozott kajáimat,de én mondtam,hogy ő menjen csak és hozzon kaját,mert nagyon kívánom,de gyors legyen,mert lehet szülünk.Na szegény jól megijedt nem is akart elmenni,de meggyőztem,hogy menjen nyugodtan,mert még semmi komoly nincs.


Probáltam még aludni,de megint éreztem azt az érzést és felkeltem inkább hajat mosni,letusolni.Wc-n észrevettem,hogy picit vérzek jól meg is ijedtem,de azért szépen hajat mostam,tusoltam,aztán felöltöztem,hajat száritottam és vártam Levit aki nagy loholva meg is érkezett és nagy megijedve konstatálta,hogy én fel vagyok öltözve.

Mondtam,hogy semmi baj lehet menni kell,de nincs veszély együnk:)jól belakmároztam aztán leültem a fotelembe és kezdtem nézni az órát,mert éreztem,hogy márpedig ezek rendszeresen jönnek és tényleg 5percenként jöttek!
Még szomszédasszony átjött hozott egy tál finom sütit azokból is ettem majd amikor kikisértem kérdezte,hogy nem-e megyünk velük a Ligetbe mondtam,hogy nem,mert mi szülni megyünk:)))

2009. március 24., kedd

Bénázás:)

Hát úgy látom van még mit gyakorolnom blogírás terén,mert fogalmam sincs ,hogy merre hány méter:)))azt már tudom,hogy mit akarok,de,hogy hogy csináljam meg fogalmam sincs,de majd segítenek tapasztalt blogíró barátnőim:)))

2008. december 13., szombat

Kezdet

Nem is tudom,hol kezdjem:)


Már nagyon régóta fontolgatom,hogy blogot kéne írnom kislányom napjairól,de mindig halogattam és úgy voltam vele,hogy inkább nem írok.Rengeteg ismerősöm,barátnőm ír különböző blogokat,ők is biztattak,hogy jegyezzem le a napjainkat Noémivel,mert annyi minden történik és felére sem fogok majd emlékezni és ez sajnos így is van Noémi lassan 2éves (áprilisban)és annyi mindent elfelejtettem,amit majd szívesen visszaolvasnék,hogy ma megvilágosodtam és elkezdtem írni:)


Igazábol nem nagyon szeretném,ha bárki,vagy vadidegenek olvasgatnák,csak magunk miatt jegyezném le életünk egy-egy fontos állomását..

2008. október 14., kedd

Nyugis és csodás várandósság:)


Onnantól,hogy az orvosom is megerősitette,hogy babát várok és már dobogott a pici szíve már nem sokáig dolgoztam,mert nehéz munkakörben dolgoztam és a dokim és én is jobbnak láttam,ha nem veszélyeztetem a babát és kiírt betegállományba.
 Ekkor kb 7hetes voltam és innentől már csak a kis Manónkra figyeltem minden porcikámmal.Sokat sétáltam,olvastam,szinte egyáltalán nem voltak tüneteim kb a 11-ik hétig émelyegtem aztán az is elmúlt és élvezhettem a babavárás minden percét itthon el tettem-vettem főzöcskéztem,minden reggel majdnem tejbegrizt főztem,mert azt kívántam folyamatosan.Elején volt egy csúnyább megfázásom ami jól elhuzodott és aggódtam is,mert mindenfélét összeolvastam,de szerencsére nem történt semmi baj:)Leleteim is mind rendben voltak így én háromszor is bevállaltam a hazautat vonattal ami 13órás út,de hálókocsival mentem így kibírtam és az otthoni hegyi friss levegő meg a finom kaják felértek mindennel!

Alakul:)






Novemberben kb 18hetes terhesen meglátogattuk   sogornőméket Berlinbe ahol először éreztem kismanónk mozgolodását!!!Akkor még nem tudtuk milyen nemü lesz a babánk így sogornőm ideadott pár unisex ruhát a kislányáébol és amúgy is mindenki fiút josólt és addig mondta mindenki,hogy már én is elhittem,de titkon mindketten lányt szerettünk volna.Sogornőm még odaadta a szoptatós párnát ,sterilizálót és egyéb hasznos dolgokat így szinte semmit nem kellett megvennünk!
repültünk:)